Kós Károly tanulmányai szinte teljes átfogó képet adnak az erdélyi - elsősorban magyar - népi építészetről, és jelzik a különböző irányú — más népek hagyományaihoz kapcsolódó — vonásait is.
A tanulmányok összeállítása a földrajzi elvet követi. A gyűjteményben a legnyugatibb pont a szatmári Avasújváros, majd a Fekete-Körös völgy, ezt követően a Szilágyság magyar lakosságának építészetéről kapunk képet. Kolozs megyéből egy olyan román lakosságú ácsfalut ismerhetünk meg, mely a környező magyar falvakat is ellátta épületekkel.
Az Erdély központi részén elterülő Mezőség népi építészetének felvázolása után történeti mélységű bemutatása következik a Kis-Küküllő vidéke magyar népi építészeti hagyományainak. Ezután Északkelet-Olténia egy román lakosságú falva építkezésének és lakáskultúrája leírását találhatja meg az olvasó. A Székelyföldet Ká-szon képviseli a kötetben. Ebben a tanulmányában a szerző a székely ház sokat vitatott fejlődéstörténetének megoldásában is jelentős előrelépéseket tesz. Részletes képet kapunk a legkeletibb magyar népcsoport a moldvai csángók népi építkezéséről is. Az erdélyi magyar népi építkezés kapcsolódásai szempontjából fontos tanulmány az észak-moldvai román falu, Dorhoj hagyományos építkezését bemutató.
A kötet végén 2 általánosabb jellegű tanulmány az erdélyi kandallókat és kályhacsempéket mutatja be, illetve a mű összegzését adja.
A szerző szemléletes és hiteles rajzai illusztrálják a művet, kézzelfoghatóvá téve az eddig csak kevéssé ismert erdélyi építészetet.

Tartalom

Előszó - Balassa M. Iván    
Életmódbeli változások tükröződése Avasújváros népi építkezésében    
A Fekete-Körös völgyi magyar telek, ház, lakás    
A köröstárkányi kapu    
A szilágysági magyar lakóház, lakásbelső    
Az építkezésről    
A lakás beosztása    
A lakóház berendezése    
Tűzhely    
Pad és láda    
Szék, asztal, ágy    
Fali és álló bútorok    
Egy Kolozs megyei román ácsfalu    
Építőanyag és szerszámok    
Építés    
A munka megszervezése    
A bedecsi épületek eterjedése    
Összefoglalás    
A Mezőség települése és népi építkezése    
Előszó    
Településnéprajzi vázlatok a Mezőségről    
A határ    
Falu- és tanyatelepülés    
Telek, udvar    
Györgyfalvi adalék    
Építkezés    
Építés (Kertelés, Faváz ácsolás; Földfal és sárfal; Faépületek; Tapasztalás, sikárolás, meszelés; Padlás, fedél; Építőmesterek)    
Gazdasági és egyéb épületek (Elkertelés; Pajtafélék; Terménytárolók)    
Emberi hajlékok (Az emberi hajlékok fajtái; A lakóház beosztása; A tüzelő)    
Közösségi épületek    
A Kis-Küküllő vidéki magyar népi építkezés    
A népi építkezés múltjából    
XVIII. század    
XIX. század    
Építés    
Az épület helye    
Építőanyagok    
Szerszámok és használatuk    
Építők, építés    
Lakóház    
Alap, fal, ajtó, ablak    
Padlás, fedél, oromzat    
Tornác    
A lakóház tagolódása    
A lakás berendezése    
A tüzelő    
Gazdasági épületek    
Csűr, pajta    
Egyéb gazdasági épületek    
Kerítés, kapu    
A cinterem    
Cinteremkapu    
Harangláb    
Fejfák    
Régi parasztház és lakásbelső Vilceában    
Népi építkezés Kászonban    
Az építés    
Település és épületelhelyezés    
A telek    
Az épület anyaga    
Szerszámok    
Az építkezés megszervezése    
A lakóház    
Alap, fal, ajtó, ablak    
Fedél    
A lakóház tagolódása    
A tüzelő    
Az udvarbeli tagolódása    
Kerítés, kapu    
Gazdasági épületek    
A moldovai csángó építkezés    
Település    
Telek, udvar    
Az építés. Anyag, szerszám, munka    
Épületszerekezet    
A ház beosztása    
Berendezés    
Tüzelő    
Régi paraszttelek és lakóház Dorohoiban    
Település, telek    
Gazdasági épületek    
Lakóház    
A tüzelő    
Összefoglalás    
Népi kandallók és kályhacsempék az erdélyi magyarság körében    
Csempés kandallók Erdélyben    
Erdélyi kályhacsempe-készítő központok    
Eredmények és feladatok a romániai magyar népi építészet kutatásában    
Irodalom - összeállította Balassa M. Iván    
A kötet tanulmányainak eredeti megjelenési helyei

Oldalszám: 335

kiadási év: 1990