Budapest Főváros Levéltára 2021-ben nyitotta meg a Bor mindenkor! című kiállítását, amely a fővárosi szőlő- és borkultúra múltját mutatta be.

A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.

Jelen szöveggyűjtemény tanulságos olvasmányként szolgálhat bárki számára, akit a város történetének alapkérdései, valamint az elmúlt közel 130 év Budapestjének színei, az egyes korszakok hangulata érdekelnek.

Jelen kiadvány egy olyan hiánypótló mű, és egyúttal tisztelgés az elődök előtt, amely eredeti dokumentumok összegyűjtésével és közreadásával betekintést nyújt városrészünk múltjába.

Jelen kötet alapját képezheti a háború alatt Magyarországon működtetett civil internálótábor-hálózat minél teljesebb feltérképezésének és az eddig jóformán ismeretlen, ám sajátságos rendészeti eljárás feltárásának.

„A XIX. század hozta meg számunkra az igazi polihisztorokat: Brassai Sámuelt, Pulszky Ferencet és Herman Ottót. Vele azután sírba is szállott az utolsó magyar polihisztor: a legtermékenyebb, a legnemzetibb, a legmaradandóbb hatású.”

A 764 szócikk segítheti a kutatókat, örömet szerezhet a lokálpatriótáknak, eligazíthatja a tanulni vágyókat.

Megismerkedhet Bonyhád ipar-történetének egyik legnagyobb alakjával Pétermann Jakabbal, Mellette pedig megismerheti a gyártörténet nagyon sok nagyszerű alakítóját.

A Háromszéki nekigyürkõzés címet viselõ könyv tartalma nem csak hiánypótló, hanem jellegénél fogva dokumentum- és forrásértékû is, az igazság felmutatása mellett újabb kutatások elvégzését is lehetõvé teszi...

Jelen kötet egy esetmonográfia részletességével igyekszik bemutatni a 16. század Délnyugat-Dunántúl hódoltatásának történetét, miközben nem titkolt célja, hogy kézikönyvet adjon az olvasó kezébe a szandzsák-összeírások...

Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum két évtizeden át volt igazgatója (1973-1990) 1998. júniusában tölti be 70. életévét. A múzeum a munkásságát reprezentáló tanulmánykötettel tiszteleg az ünnepeknek.

A két lábra állás adhatta az ötletet ősünknek, hogy a lejtőkbe apró fokokat vágva könnyítse meg a meredélyek bejárását. A lépcső - ez az egyszerű szerkezet - életünk meghatározó, egyik leggyakrabban használt építőeleme.

Budapest domborzati viszonyokhoz igazodó szövetéből csak néhány építmény magasodik ki. E magas építményekből kitekintve különleges a látvány, a főváros ...

Természetes, hogy míg a külföldi művészettörténeti kutatás Moholy-Nagynak az adott országban végzett alkotói tevékenységére fókuszál, úgy a szegedi tanulmányok a Nagyalföldön eltöltött időszakára összpontosítanak ...

Napjainkban egyre fokozottabb mértékben jelentkezik az igény a települések múltjának megismerése iránt. A helytörténeti kutató és feldolgozó munka a történettudomány érdeklődésének előterébe került,...

A mi Budapestünk sorozat

A fővárosban jelenleg több száz emléktábla van, domborművesek és csak szövegesek egyaránt, tárgykörük a lehető legváltozatosabb. A mi Budapestünk sorozat

Könyvünk Budapest zsinagógáit mutatja be. Földi házakat, melyeket a pusztító XX. század Budapesten inkább megkímélt, mint Európában másutt. A mi Budapestünk sorozat

Valaha a Három balta vendéglő volt errefelé a legkedveltebb kocsma, meg a Zöld hordó, a Noé bárkája.

Az 1687. esztendőben a Zichy család hitbizományává alakított divényi uradalom a hajdani Nógrád vármegyében, töredék részben Hont vármegyében húzódott. Az egykori uradalom döntő hányada napjainkban a Szlovák Köztársasághoz tartozik. A szlovák területen a M