Nincs termék a kosárban!
Napjainkban egyre fokozottabb mértékben jelentkezik az igény a települések múltjának megismerése iránt. A helytörténeti kutató és feldolgozó munka a történettudomány érdeklődésének előterébe került, s nagy lendületű kibontakozásának eredményeképpen egymás után jelennek meg feldolgozások községek, városok vagy egyes területek, földrajzi egységek történetéről. Szinte tömegméretekben kezd kibontakozni a helyi honismereti anyag becses értékeit (muzeális leleteket, történelmi forrásértékű írásos dokumentumokat, néprajzi, művészettörténeti és egyéb vonatkozásokat) összegyűjtő és feldolgozó mozgalom.
Egyre szélesebb tömegek kíváncsiak arra, hogy egy-egy faluban, városban hogyan éltek elődeink, s miképpen zajlott le az a folyamat, amely végül is elvezetett a felszabaduláshoz, s a felszabadulás utáni, a korábbinál jóval dinamikusabb fejlődési folyamathoz. Elődeink alkotó munkájának megismerése és megbecsülése a kései unokákat a teremtő, építő munkában megnyilvánuló hazaszeretetre neveli. A hazai föld titkait kutatók, ismerők jobban megértik, hogy mai építőmunkánkkal azokat az eszményeket valósítjuk meg, amelyeket egy évezred történelme készített elő és érlelt megvalósítható tervvé.
Kiadó: Hévíz Nagyközségi Tanács
Szinte tökéletes állapotú antikvár könyv.
Tartalom
I. KÖTET
Előszó
Hévíz a falunévadás tükrében
A földrajzi tényezők szerepe a Páh-falvak életében
Hévíz és környéke a magyar honfoglalás előtt
A Páh-falvak kialakulása
Páhok élete a virágzó feudalizmus időszakában
Szentandráspáh a török hódoltság korában
Szentandrás újjátelepülése és élete a feudalizmus megerősödése és bomlása idején 1700-1848
A táj arculata
Az Alsó Zalamellék a Rákóczi-szabadságharc korában
Szentandrás birtokos családjai
A szentandrási határ birtokbavétele
A Mária Terézia-féle úrbérrendezés és a jobbágybirtok Szentandráson
Település és gazdálkodás
A jobbágyság állami terhei
Az úrbéres népesség rétegeződése
Egyház és művelődés
A Gróf Festetics család gazdálkodása Szentandráson
Hévízfürdő felfedezése
A jobbágyság felszabadítása
Az 1857. évi tagosítás
Rövidítések jegyzéke
Jegyzetek
Mellékletek jegyzéke
II. KÖTET
Előszó
Hévíz az abszolutizmus, a dualizmus és a forradalmak korában (1849-1919)
A Festeticsek gazdálkodása Szentandráson
A fürdőtelep és a fürdő
Szentandrás gazdasági és társadalmi fejlődése
A régi és az új falukép
A községi közigazgatás és háztartás
A régi Szentandrás életmódja
Az egyház és a művelődés
Hévízfürdő az első világháború idején
A forradalmak kora (1918-1919)
Hévíz az ellenforradalmi korszakban (1919-1945)
A Nagyatádi-féle földreform
A fürdőtelep és a fürdő
Gazdaság és társadalom
Hévízszentandrás fürdőközség születése
Közegészségügy
A községi közigazgatás és háztartás
A világgazdasági válság hatása a község életére
A kulturális élet és a közművelődés
Az egyház
Az iskola
Népművelés
Hévíz a második világháború éveiben
Hévíz fejlődése a felszabadulás után
Hévíz a népi demokratikus rendszer fejlődésének első szakasza idején (1945 márciusától 1948 elejéig)
A község felszabadítása
A pártok, tömegszervezetek újjászervezése, a népi bizottságok. A közigazgatási apparátus kiépülése
A demokratikus agrárátalakulás útján
Az újjáépítés
Válaszúton
Hévíz a szocialista Magyarország építésének időszakában (1948-1965)
A tanácsrendszer létrehozása
Az MDP-ben jelentkező elhajlások helyi hatásai
Az 1956-os ellenforradalom
Az ellenforradalom utáni hatalmi, politikai konszolidáció
Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház
Hévíz gazdasági és társadalmi fejlődése
A mezőgazdaság 1945-1959 között
A mezőgazdaság szocialista átalakításának kísérletei
A mezőgazdaság szocialista átalakításának befejezése
Az üdülési lehetőségek szélesítése
Az ipari szolgáltatás és a kereskedelmi ellátottság
Településfejlesztés, kommunális ellátottság
Az egészségügyi hálózat fejlesztése
Óvoda, napközi otthon létesítése
Kultúra, közművelődés
A közoktatás
A közművelődési politika, intézményei és eszközei
Sport
Pillantás a jelenre
Rövidítések jegyzéke
Jegyzetek
Mellékletek jegyzéke
Oldalszám: 235+403
Kiadási év: 1977