Budapest építészete 1945 és 1959 között A mi Budapestünk sorozat

A Duna-korzó történetét önálló kiadvány eddig nem dolgozta fel, jóllehet a budapesti Duna-part panorámája 1987 óta az UNESCO Világörökségének része. Az olvasó most megismerkedhet az egykori híres szállodasorral...

A mi Budapestünk sorozat

A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka-konferenciáinak előadásai

Kevesen tudják, hogy Kosztka Tivadar Gácsott, Nógrád vármegye járásközpontjában töltötte harmincas éveit.

130 éve egyesült Budapest, s ezt megelõzõen már megkezdõdött a "rendcsinálás" Pest, Buda és Óbuda utcanevei között. A német neveket magyarítani kellett, a többször elõforduló elnevezések számát csökkenteni, s megszabni...

A fazekasság Zalalövő környékén, a római kori Salla territóriumán otthon érzi magát.

A kiadvány Zalalövő római kori elődjének, a Municipium Aelium Sáliénak, és tágabb környékének, a város territóriumának történetével foglalkozik.

A most megjelenő munkánkkal arra törekszünk választ adni, hogy a városi összeírások tükrében hogyan vizsgálható Miskolc társadalmának 18. századi összetétele.

A könyv célja közérthetően és vonzóan bemutatni Budapest jelenének és múltjának talán kevésbé ismert arcát.

Érd és térsége Épített környezet az aglomerációban Érd and Vicinity Built Environment in the Conurbation in Hungary

Bár Sas Andor műve mindenekelőtt helytörténet, s tárgya a város történetének csupán egy részlete: a bécsi kongreszszustól a magyar polgári forradalomig és szabadságharcig terjedő időszak ...

1996 az ezer éves magyarországi iskola ünnepi éve volt. A számos megemlékezés és szakmai tanácskozás egyike a Zalegerszegen szeptember 5-6. között megtartott Iskola és társadalom című oktatástörténeti konferencia volt, aminek...

Napjainkban Magyarországon kb. 3500, Budapesten pedig nagyjából kétezer görög él.

A szerző Velence szerelmese, hét napon át hét sétát tesz a gyönyörű városban, melynek bemutatja életét, nevezetes épületeit úgy, ahogyan még soha nem láttuk. Térképek és fotók illusztrálják a könyvet.

Ki gondolná, hogy a jól ismert, Krúdy Gyula által megörökített óbudai Kiskocsmák története nem a boldog békeidőkben kezdődik, hanem gyökereik mintegy száz évvel korábbra nyúlnak vissza?