Természetes, hogy míg a külföldi művészettörténeti kutatás Moholy-Nagynak az adott országban végzett alkotói tevékenységére fókuszál, úgy a szegedi tanulmányok a Nagyalföldön eltöltött időszakára összpontosítanak - ahogyan maga a művész említi visszaemlékezésében átfogó szóval szülőhelyének földrajzi nevét. A körképből kitűnik: a gyermek Weisz Lászlót még átlagos kispolgári életformához kötötte születése és a Délvidéken eltöltött korai évei, felnőttként viszont - a gimnáziumi és a jogi tanulmányok, a frontszolgálat, majd az esti művészeti képzés után - szélesebb horizontú szellemi és ideológiai környezetbe már a szegedi alkotói korszaka idején jutott.

Tartalom

Előszó — Hattula Moholy-Nagy: MOHOLY-NAGY SZEGEDÉNEK MEGIDÉZÉSE
Az észrevétlen apám
Szeged a huszadik század hajnalán
Az én Szegedem
Szeged és Moholy-Nagy
Preface — Hattula Moholy-Nagy: RECREATING MOHOLY-NAGY'S SZEGED
My invisible father
Szeged in the early twentieth century
My Szeged
Szeged and Moholy-Nagy
Szabó Tamás: MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ A NAGYALFÖLDÖN
A CSALÁD
Gyermek- és ifjúkor
Egyetem és katonaság
Kézjegy és művésznév
„Szegedország"
FISCHHOF ÁGOTA ÉS KÖRE
Ági
A múzsa szalonja
A Fischhof és a Lederer család
Támogatók, barátok
„Tahiti Madonna"
A nász
Orosházi évek
A Könd utcában
Végjáték és gyűjtemény sors szegedi művek
Összegzés
Portrék, vázlatok
Az „Önarckép" és tulajdonosai
A GERGELY-MŰTEREM
Atelier a házudvaron
A télikert
Műterembelső
Juhász-portré és ex librisek
A kiállítás
Műhelybontás
SORSOK
Utolsó látogatás, utolsó órák
Emlékezések, kiállítások, adatok
Művészi jövendölés
Zárszó — Passuth Krisztina: SZEGED ÉS A BAUHAUS KÖZÖTT
Conclusion — Krisztina Passuth: BETWEEN SZEGED AND THE BAUHAUS
PORTKÉPEK ÉS HELYSZÍNEI
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS/ ACKNOWLEDGEMENT
RÖVIDÍTÉSEK
BIBLIOGRÁFIA
FORRÁSOK
LÁBJEGYZET
NÉVMUTATÓ

Oldalszám: 271

Kiadási év: 2021