Nincs termék a kosárban!
Hume vallásfilozófiai fő művét nem csak a szerző rejtegette fiókjában - halála után barátai sem merték kiadni. 255 év múltán most magyarul is olvasható az újkori filozófia kulcsszövege.
Hans Blumenberg (1920–1996), a XX. század utolsó harmadának egyik legjelentõsebb német filozófusa volt. Elsõ magyar nyelvre fordított kötete a metaforákról írott három nevezetes tanulmányát foglalja magában...
A könyvben Cassirer a tõle már ismert alapossággal vizsgálja a három nagy gondolkodót, és azt, hogy milyen szellemi hatással voltak egymásra. A könyv négy részre tagolódik: Goethe és a történelmi világ; Goethe és a...
Az Atlantisz Könyvkiadó Világváros sorozatának legújabb kötete a velencei születésû Giacomo Casanova emlékiratain, kalandjain keresztül mutatja be a XVIII. századi Velencét, azt a várost, amely a világ színházi fõvárosa, meghatározó kulturális centruma volt.
Ha a felvilágosodás valóban az ő öröksége volt, aligha tekinthető annak az örökségnek, amit maga után akart hagyni. Mindannyian az ő kudarcának gyermekei vagyunk.
Jacob Taubes (1923-1987) az egész nyugati gondolkodást az apokaliptikus eszkatológia jegyében állónak látta. Roppant szellemi és nyelvi erejű egyetlen könyve után szóban tanított.
A szabadság klasszikus filozófusa legfontosabb írásainak gyűjteményére kétszáz éve vár a magyar olvasó.
E klasszikus mű az Arisztotelész Politikájának újrafölfedezése előtti legkiemelkedőbb középkori politikafilozófia.
Lakatos Imre (1922-1974) századunk egyik legkiemelkedőbb tudományfilozófusa. Karl Popper kritikus tanítványa volt, az anarchista Feyerabend szerint a racionalizmus utolsó nagyformátumú védelmezője.
Mannheim Károly (1893-1947), a tudásszociológia atyja Horthy Budapestjéről Heidelbergbe, Frankfurtba -a nácik győzelmét követően Angliába emigrált, ahol a London School of Economics ...
A tudásszociológia atyjának főműve - csonkított és titkos kiadása után - először jelenik meg magyarul.
Az itt megjelenő írások 1973 és 1991 között születtek. Egytől egyig az emberi végesség szkeptikus filozófiáját hirdetik.
Ágoston az intellektuális nyugati kereszténység előhírnöke, míg János a liturgikus és egyre antiintellektuálisabbá váló bizánci kereszténység egyik legfontosabb őse.
Európa a világtérképen tengerek övezte kicsiny félsziget. Az Anneles-iskola jeles tagja e kötetben első ízben foglalja össze átfogó igénnyel, hogyan formálta a tenger az antikvitás óta a kontinens lakóinak önképét, világszemléletét, ...
Jacques Le Goff, a történetírás talán legnagyobb kortárs mestere meglepően „fényes" középkort tár fel. Virtuóz Európa-története sok év kutatásainak mérlegét vonja meg.
A bergsoni filozófia módszere az intuíció. Az intuíció nem érzés, nem is inspiráció vagy homályos vonzódás, hanem kidolgozott módszer, sőt: a filozófiatörténet legkidolgozottabb módszereinek egyike.
Belting 1983-ban írt, klasszikussá lett könyvét egy évtized múltán újraírta, nemrég pedig új zárófejezettel egészítette ki. Az Olvasó a művészettörténetről - a művészet világunkban őrzött szerepéről - írt egyik legjobb könyvet tartja kezében.
Ez a könyv Moses Mendelssohn (1729–1786), a német felvilágosodás egyik meghatározó filozófusa,a “zsidó Szókratész” eddigi leggazdagabb magyar nyelvű szövegkiadása
Világról beszélni annyi, mint világunkról és Isten világáról beszélni.
" Európa népeinek történelme a késő ókorban és a kora középkorban ugyanis nem egy-egy „őspillanat” története, hanem egy folyamatos átalakulásé, melynek során a politika kisajátította és manipulálta az örökölt népneveket és a múltbeli szimbólumokat, hogy „megalkossa”
A Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereségeket, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését.
Ludassy Mária, a felvilágosodás kiemelkedő magyar kutatója e kötetben a nyelvfilozófia és a politikai hatalomfelfogások összefonódását mutatja be.
Az Elmélkedések e fordítása a sztoikus hagyományba ágyazott filozófiaként mutatja be Marcus Aurelius császár klasszikus művét.
Ludassy Mária professzor asszony legújabb könyvében a francia és angol felvilágosodás legjelentősebb gondolkodóinak politikafilozófiájával foglalkozik. Nem csupán mások mellett Hume, Diderot, Rousseau,...