A barátnak semmiképpen sem szabad hízelegni, a zsarnok fülébe azonban szabad édesen duruzsolni. Annak szabad ugyanis hízelegni, akit megölni is szabad. A zsarnokot meggyilkolni pedig nemcsak hogy szabad, hanem méltányos és igazságos is.
E klasszikus mű az Arisztotelész Politikájának újrafölfedezése előtti legkiemelkedőbb középkori politikafilozófia.

Tartalom

Bevezetés (Somfai Anna)    
Első könyv
Prológus    
Harmadik könyv
15. Arról, hogy csak annak szabad hízelegni, akit meg szabad ölni; és hogy a zsarnok a köz ellensége    
Negyedik könyv
1. A fejedelem és a zsarnok közötti különbségről, és arról, hogy mi a fejedelem    
2. Mi a törvény? És arról, hogy a fejedelem, jóllehet mentes a törvény kötelékeitől, mégis a törvény és a méltányosság szolgája, közhivatalt visel, és bűntelen ont vért    
3. Arról, hogy a fejedelem a papok szolgája, náluk alacsonyabb rangú; és hogy mit is jelent a fejedelmi szolgálat hűséges teljesítése    
4. Arról, hogy isteni törvény parancsán alapul, hogy a fejedelem alávetett az igazságosság törvényének    
5. Arról, hogy a fejedelemnek feddhetetlennek kell lennie, és kerülnie kell a kapzsiságot    
6. Arról, hogy örökké eszében és szeme előtt kell tartania Isten törvényét, ismernie kell az írást, és az írástudók tanácsai szerint kell cselekednie    
7. Arról, hogy a fejedelemnek meg kell tanulni félni Istent, és alázatosnak kell lennie, és az alázatot úgy kell megőriznie, hogy fejedelmi tekintélye csorbát ne szenvedjen; és hogy a parancsolatok közül némelyek változtathatók, mások változtathatatlanok    
8. A fejedelem igazságosságának és kegyességének mértékletességéről, és arról, hogy ezeknek az állam érdekében helyes arányban kell vegyülniök    
9. Arról, hogy mi a jobbra vagy balra hajlás, ami a fejedelem számára tilos    
10. Arról, hogy mi haszna a fejedelemnek az igazságosság gyakorlásából    
11. A fejedelem egyéb jutalmairól    
12. Mely okokból száll másra a fejedelmi és a királyi hatalom?    
Ötödik könyv
Prológus    
1. Plutarkhosz levele Traianus okulására    
2. Mi az állam Plutarkhosz szerint, és mi tölti be benne a lélek és a testrészek szerepét?    
3. Mely dolgok állnak Plutarkhosz figyelmének középpontjában? És az Istennek és a szent dolgoknak kijáró tiszteletről    
4. A személyek és dolgok tiszteletéről és arról, milyen módokon szolgálhat rá egy személy a tiszteletre    
5. Arról, hogy milyen büntetés fenyegeti azokat, akik az egyház papjaival szemben jogtalanságokat követnek el; a szent helyek kiváltságairól; és arról, hogy a feloldozást nem lehet erőszakkal kicsikarni, sem fondorlattal megszerezni    
6. A fejedelemről, aki az állam feje, választásáról és kiváltságairól, az erény és a bűn jutalmáról; arról, hogy Szent Jóbot kell követnünk; és Szent Jób erényeiről    
7. Mi jó és rossz származik az alattvalókra a fejedelem erkölcseiből; hogyan erősítik meg ezt a hadvezéri fogások példái?    
8. Miért látszik Traianus mindenkinél előbbre valónak?    
9. Azokról, akik a szív szerepét töltik be az államban, és arról, hogy az igazságtalanokat távol kell tartani a hatalom birtokosainak tanácsadó testületeitől; és az istenfélelemről, a bölcsességről és a filozófiáról    
10. A hatalmasok oldalairól, akiknek szükségleteit ki kell elégíteni, rosszindulatát féken kell tartani    
11. Az uralkodók szemeiről, füleiről és nyelvéről, és a kormányzó tisztségéről; és arról, hogy a bírónak a jog és a méltányosság ismeretével, a jó iránti szándékkal és a végrehajtás hatalmával kell rendelkeznie; hogy esküvel kell kötve lennie a törvényekhez, és távol kell állnia az ajándékok mocskától    
12. A bírák esküjéről, Püthagorász és Nagy Sándor összehasonlításáról, és arról, milyen dolgokban kedvezhet a bíró a feleknek, továbbá fogas kérdésekről    
13. Arról, hogyan kell a bírói vizsgálatot lefolytatni. A rágalmazással kapcsolatos perek esküjének formulájáról, amelyet a felperesnek és az alperesnek kell letennie, és arról, mi vár arra, aki vonakodik az eskü letételétől. A védők esküjéről, és a rágalmazók büntetéséről, akár színleg vádlók, akár vonakodók    
14. A bizonyítékok figyelembevételéről    
15. Mi tartozik a prokonzulok, kormányzók és rendes bírák kötelezettségeihez, és meddig terjedhetnek az ajándékok? És Ciceróról, Bernátról, Mártonról és Chartres-i Gaufridusról    
Hatodik könyv
Prológus    
1. Arról, hogy a fejedelem keze fegyveres vagy fegyvertelen; a fegyvertelenről és annak tisztségéről    
2. A katonaságnál válogatásra, tudásra és edzésre van szükség    179
6. Miféle bajok származnak honfitársainkra a katonák megválogatásának elhanyagolásából, és hogyan igázta le Harold a walesieket?    
7. A katonai eskü fogalmáról, és arról, hogy e nélkül nem lehet katonáskodni    
18. A közelmúlt történeti példái. Hogyan csendesítette le II. Henrik király István szélvészét és viharát és hozott békét a szigetre    
20. Az állam lábairól és a rájuk fordítandó gondról    
24. A hatalom birtokosainak vétkeit el kell viselni, mivel ők a köz üdvének letéteményesei, és mivel ők a javak szétosztói, miként az élőlény testében a gyomor a táplálék szétosztója, éspedig Hadrián úr véleménye alapján    
25. Az állam fejének és testrészeinek összetartozásáról; és arról, hogy a fejedelem az istenség egyfajta képmása; és a felségsértésről; és azokról a dolgokról, amikra a hűség kötelez    
26. Arról, hogy a hibákat vagy el kell tűrni, vagy meg kell szüntetni; néhány általánosság a fejedelem kötelességéről; és rövid epilógus arról, hogy mekkora tiszteletet kell tanúsítanunk iránta    
Hetedik könyv
17. A nagyravágyásról, és arról, hogy a kapzsiság az ostobaság kísérője, a zsarnokság eredetéről, és a nagyravágyók különféle útjairól    
Nyolcadik könyv
17. Miben különbözik a zsarnok a fejedelemtől? A papok zsarnokságáról; és arról, hogy miben különbözik egymástól a pásztor, a tolvaj és a béres    
18. A zsarnokok Isten szolgái. És mi a zsarnok? Gaius Caligula és unokaöccse, Nero erkölcseiről, és kettejük haláláról    
19. Julius Caesar és más pogány zsarnok haláláról    
20. A Szentírás parancsa szerint a köz zsarnokát megölni megengedett, sőt dicsőséges, de csak akkor, ha a gyilkost nem köti hűségeskü a zsarnokhoz, vagy más módon nem sérti a tett az igazságot vagy a becsületet    
Rövidítések

Oldalszám: 252

Kiadási év: 1999