Nincs termék a kosárban!
Jankó János a 19-20. század fordulójának kiemelkedõ jelentõségû néprajzkutatója, akinek munkássága meghatározó a magyar néprajztudomány bizonyos területein. Rövid, de annál ...
Milyen kulcsfontosságú szerepe volt Indiának a napjainkban is használt tízes alapú helyiértékes számrendszer kifejlesztésében? Hogyan gondolkodtak az indek az ősi nulla matematikai koncepciójáról, miképp formalizálták idővel ennek összefüggéseit?
Könyvem gyűjteményes tanulmánykötet, ezen a műfaji megkötöttségen viszont az által próbál túllépni, hogy ragaszkodva és támaszkodva a tanulmányokban felfedezhető közös módszer szigorúságához, olyan...
Sárospataki kéziratos népmesegyűjtemény 1780.
A konzervatív politikai gondolkodásmód felett, sokáig úgy tûnt, eljárt az idõ. Az angolszász világban két vaskalapos politikus: Reagan és Thatcher csempészte vissza egyes elemeit, s mára ...
Ez a tanulmánykötet a Bethlen Miklós halálának 300. évfordulójára az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megrendezett konferencia előadásain alapul.
Könyvünk egy tisztán érdekházasságként induló kapcsolatnak a politikai intrikákkal, emberi drámákkal, csalódásokkal teli történetét szeretné közelebb hozni a mai olvasóhoz úgy, hogy közben bemutatja a kor számos...
E tanulmánykötet lábjegyzetekkel, eredeti források megszólaltatásával és táblázatokkal dolgozik, de ismeretterjesztő igénnyel és céllal enged betekintést a 17. századi hétköznapi emberek életébe, gondolkodásába...
A 16-17. századi sajátos magyar történelmi helyzet számos vitát provokált és kelt ma is a korszak jelentős eseményeiről, illetve olyan emblematikus politikusairól, mint például Bocskai István, Bethlen Gábor vagy Thököly Imre.
A gót származású Iordanes, történész és jegyző életéből, aki 551 után, mint Croton püspöke halt meg, csak az a pár adat ismert, amit két ránk maradt történelmi munkájában árult el önmagáról. Elsősorban az 551-ben, rossz ...
Kaukázusi mítoszok, népmesék, mondák.
E kötet első ízben teszi magyarul hozzáférhetővé Johann Gottlieb Fichte (1762-1814) fiatalkori, a filozófusnak egyszeriben tekintélyt szerző tanulmányát.
\"A népek joga olyannak veszi a nemzetközi politikai világot, amilyennek látjuk, és azt vizsgálja, hogy milyennek kell lennie egy elfogadhatóan igazságos szabadelvû nép külpolitikájának. E ...
A szerzők a szimbolizáló általános, pszichológiai elemzését végzik el oly módon, hogy szembesítik saját szimbolizáció-értelmezésüket számos pszichológiai szimbólum- és szimbolizációelmélettel.
Régebbi kutatástörténeti munkákkal összevetve föltűnhet a figyelmes Olvasónak, hogy mindenki lényegesen nagyobb figyelmet szentelt a közelmúlt kutatásának, mint jelen kis kötetünk.
Mit üzen mai olvasóinak a Könyv, ha ezúttal nem keletkezésére, körülményeire, utóhatására, hanem kifejezetten a tartalmára koncentrálunk?
Karasszon István könyve az ókori keleti vallástörténet hasonló jelenségeinek mélyreható vizsgálata után a teológiai reflexió bemutatására vállalkozik, egészen az aktualizálásra indító teológiáig.
A kötet különbözõ tudományterületekrõl származó klasszikus és mai, külföldi és magyar szerzõk mûvein keresztül hívja fel a figyelmet a pszichológia és a feminista megközelítések ...
Vissza a dolgokhoz! – ez volt a fenomenológiai mozgalom jelszava. A cél: elfogulatlanul, a megcsontosodott, felül nem vizsgált fogalmi rendszerektõl megszabadulva vizsgálni magát a ...
A magyar főnemesség bécsi integrációjának színterei 1711-1765
Egy ötfős magyar kutatócsoport az elmúlt évek során a keresztény hebraisztika eddig ismeretlen darabjainak feltárását tűzte ki célul: 17. századi héber nyelvű köszöntőversek (carmina gratulatoria) vizsgálatát...
A kötet a nyelvi és kulturális infrastruktúra, valamint a kultúraközi kommunikáció kérdéseit járja körül. Egy empirikus kutatás részletes bemutatása során arra is rávilágít, hogy a relatív földrajzi ...
A demokráciaelméletek doktrinersége illetve utópizmusa és az európai demokráciáknak az elmúlt másfél-két évtizedben megjelenõ empirikus jelenségei - mediatizálódás, kartellpártosodás, a ...
A szerzõ a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi - a hûbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista - korszakon keresztül.