A kötet különbözõ tudományterületekrõl származó klasszikus és mai, külföldi és magyar szerzõk mûvein keresztül hívja fel a figyelmet a pszichológia és a feminista megközelítések megkerülhetetlen kapcsolódási pontjaira. A könyv egyszerre mutatja be a feminizmus pszichológiára gyakorolt hatásának történeti alakulását és annak különbözõ irányait.

A pszichológia kutatási területei, tudományos megközelítései és módszerei jelentõs változásokon mentek keresztül az elmúlt évtizedekben. Paradigmaváltásként fogható fel a tudós pozíciójának megkérdõjelezõdése, a tudomány átpolitizáltságának felismerése és ezzel egy idõben a diskurzív megközelítések és kvalitatív módszerek térnyerése. E változások kikényszerítésében kiemelkedõ szerepet játszott a kezdetben kizárólag politikai mozgalomként útjára induló feminista irányzat. A mára többféle irányzatot, megközelítést jelentõ feminizmusok – közelebbrõl nézve már nem is annyira indokolt az egyes szám – az elmúlt néhány évtized alatt intézményesen elfogadott tudományos diszciplínákká váltak. Azonban ez alatt az idõ alatt sem szakadt meg kapcsolatuk a nemek esélyegyenlõségéért folytatott küzdelemmel.

A feminizmus a pszichológiában rejlõ részrehajlások felett sem siklott át. Számos univerzálisnak hitt pszichológiai axiómát kérdõjelezett meg, új módszereket vezetett be és átfogalmazta a nemi szerepekre, nemi identitásra, testre, szexualitásra vonatkozó pszichológiai kérdéseket és válaszokat.

A feminizmus, a nõtudomány, majd a társadalmi nem (gender) tanulmányok fokozatos beáramlása és egyre szélesebb legitimációja nem hagyta érintetlenül a Magyarországon folyó társadalomtudományi kutatásokat sem. Ennek ellenére a feminista kritikai elméletek hatása máig elenyészõ maradt a pszichológiai kutatásokban. A kötet tanulmányai különbözõ szempontok szerint, elméleti és gyakorlati oldalról közelítve mutatják meg, hogy a társadalmi nem szempontja, a kritikai feminista elméletek érvrendszere hogyan vált a pszichológiai kérdések szükségszerû részévé.

Oldalszám: 310

Kiadási év: 2008