A 16-17. századi sajátos magyar történelmi helyzet számos vitát provokált és kelt ma is a korszak jelentős eseményeiről, illetve olyan emblematikus politikusairól, mint például Bocskai István, Bethlen Gábor vagy Thököly Imre. A mohácsi csatát követően a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség politikusainak egyaránt számolniuk kellett a török expanzióval és a Habsburg abszolutista törekvésekkel. A két birodalom között rekedt, integritását minden eszközzel fenntartani próbáló királyság súlyos problémákkal kényszerült szembenézni. Ebben az igen képlékeny és összetett helyzetben maguk a résztvevők, majd később a korról véleményt formáló történészek is sokféle és gyakran ellentétes álláspontra helyezkedtek. A kialakult történészi viták a köztudat számára is jelentőséggel bírnak, az új kutatásoknak megfelelően - ugyanis sokszor lassan, ámde biztosan - megváltozik például az egyetemi oktatás nézőpontja és a középiskolai tankönyvek tartalma. Jelen kötet célkitűzése az, hogy a vitázó felek álláspontját a viták tartalmára, érvelésére, mondandójára koncentrálva mutassa be. Annál is inkább fontos ez, mert az ezen viták során „győztesként elfogadott” érvek, kutatások és adatok azok, amelyek ma is a részét képezik a középiskolai és egyetemi oktatásnak.

Tartalom

Bevezetés: Célok és módszerek
A Molnár Erik-vita kora újkortörténeti vonatkozásai
A SZAZADOK-YITÁK
Események metszéspontján: A Mohács-vita
A LEGÚJABB BOCSKAI-VITA ÉS RECEPCIÓJA
Bethlen Gábor és Erdély szerepének értékelése
Thököly Imre politikájának értékelése és Átértékelése
Zárszó: A török kártételek historiográfiája
Személynévmutató

Oldalszám: 157

Kiadási év: 2011