Galánta a hajdani zsidó kultúra egyik székhelyének számított a vidéken. A zsidó családok megjelenése a 17. század végén nem csupán új etnikai-vallási színfolt volt.

Kiadványunk válogatás a magyarfalusi származású költő, író, folklorista Iancu Laura több évtizednyi néprajzi gyűjtéséből.

Kaukázusi mítoszok, népmesék, mondák.

Az aranyágban Frazer arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia és a vallás egymást követő fokain keresztül a tudományig.

A táncházmozgalom történetében keveseket övezett akkora köz-megbecsülés és közszeretet, mint Halmos Bélát. Csupaszív ember volt, a szó nemes értelmében vett mozgalmár.

Erdélyből a világ Kelemen László pályája sok szempontból ideális áttekintését adja a hetvenes években szárba szökkenő és az új évezredben az...

Negyvenöt éve annak, hogy Sebő Ferenc felfedezte, harmincöt éve annak, hogy az egész ország megismerte, ...

Reméljük e kötet olvasása, lapozgatása a "régiekben" szép emlékeket elevenít föl, a következő nemzedékeke tagjai pedig máris a hozzájuk legközelebbi táncházat keresik!

Jókai Mária a Nyitra vidéki magyar falvak hagyományait tárja elénk sorozatában. Ebben a kötetben az András-naptól egészen a farsangig terjedő időszak szokásait mutatja be.

Nyitra vidékénak népi hagyományai 5. kötet

Harmadik kiadásban jelenik meg a szerzõpáros nagy sikerû kötete, amely a mindennapi életben megjelenõ magyarságszimbólumok szociológiai és kulturális antropológiai elemzésére vállalkozik. A bevezetés ...

Impozáns eredményt hozott Klitsie-Szabad Boglárka és Varga Norbert recens terepkutatása: „felfedezték” a Barkóság, Palócföld és a Kárpát-medence egyik utolsó kiemelkedő mesemondó egyéniségét, ...

Kósa László etnográfus és történész, számos néprajzi könyv és tanulmány szerzője, ebben a kötetben több évtizedes kutatásait összegzi a magyar népi kultúráról, ...

Kosa László könyve tudományosan vizsgálja azt a korszakot, amelyben a társadalom és benne a művészek figyelme legerősebben fordult a népi kultúra felé. Méltán, mert történelme során az 1880 és 1920 közé eső években volt a legszebb és ...

Szám szerint tizennégy, rövidebb-hosszabb tanulmány olvasható a könyvben; olyan, amely nem kizárólag a klasszikus palócság, hanem az északi magyar népterület széles földrajzi sávjában és különféle, jobbára...

Nem sok könyv él meg 30 év alatt 16 kiadást. Kríza Kálmán daloskönyve ezek közé tartozik. 379 dal kottával.

A kötet a XVII-XVIII. századi magyar világi közköltészet és a XIX-XX. századi szájhagyomány összefüggéseinek feltárására vállalkozik. A szerzõ célja egyrészt az, hogy fel- és elismertesse a ...

Dr. Kunt Ernő (1948—1994) a kultúra élő egészét vizsgáló modern antropológia egyik első, meghatározó hazai mestere. Hitt a kultúrák szerves továbbélésében és komplex kutathatóságában...

Az antropológia-tankönyvek általában megelégednek a mainstream angolszász hagyományok tárgyalásával. Jelen mű kitér az érintett kérdések hazai és/vagy közép-európai vonatkozásaira.

A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe különösen antropológusok, szociológusok, néprajzkutatók és más társadalomtudósok számára olyan alapmű, ...

A kötet témája és módszere a kommunikációelmélet, a nyelvtudomány, a néprajztudomány, a kulturális antropológia és a vallástudomány határain mozog.

A hiánypótló kötet, ami bemutatja a Káli-medence különleges lakóházait: a parasztházakat, a nemesi, uradalmi és egyházi eredetű épületeket egyaránt, amit az erősen rétegzett társadalom indokolt.

A már Orbán Balázs és Becze Antal által is nagy számban említett Úz-völgyi földrajzi nevek is jelzik, hogy noha a 20. századig lakatlan maradt e vidék, mégis része volt a kászoni táji tudatnak. A szájhagyomány...

Magyar Zoltán könyve arról győz meg, hogy érdemes napjainkban is e néprajzi tájegységet járni, kutatni, és érdemes a mai tudásanyagunkat a régebbi gyűjtésekben, tanulmányokban ismertetett mondákkal...