Erdővidéket a neves folklórgyűjtők - Kriza János, Benedek Elek, Baráti Szabó Dávid, Konsza Samu - tevékenységének köszönhetően a folklór tárházaként tartja számon a néprajzi szakirodalom. A számos innen induló kutató munkássága után, a 21. század küszöbén van-e még új gyűjtésekre remény?
Magyar Zoltán könyve arról győz meg, hogy érdemes napjainkban is e néprajzi tájegységet járni, kutatni, és érdemes a mai tudásanyagunkat a régebbi gyűjtésekben, tanulmányokban ismertetett mondákkal összehasonlítani. A 925 hosszabb-rövidebb mondaszöveg vagy töredék azt jelzi, hogy e vidék gazdag tárháza volt a mondáknak valamikor. És ma is felismerhetők még e valamikori bőség nyomai, különösen, ha neves mondakutató próbálkozik ezek összegyűjtésével. A gazdag történeti mondaanyag, a falvak létrejöttét és belső életét megvilágító helyi mondák, kincsmondák, betyártörténetek, a nagy múlttal rendelkező hiedelemtörténetek feltárása mellett e kötet bizonyítéka annak, hogy a mondaképződés folyamata ma sem szűnt meg, és nem egy kihalt műfaj utolsó emlékeit kell látnunk a közzétett gazdag forrásanyagban. Ennek jele az, hogy a néhány éve fellángoló szőkefalvi Mária-jelenéseknek a narratívumait is beemelte a szerző a-gazdag szövegkorpuszba.

Oldalszám: 312

Kiadási év: 2011