Nincs termék a kosárban!

Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon 1880-1920

Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon 1880-1920

Cikkszám : S97896639014398k
Kiadó:
Planétás Kiadó
Fogyasztói ár4.250 Ft
Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab:

Íróink, költőink, képzőművészeink és zeneszerzőink nagyon sokszor, számtalan változatban megörökítették a paraszti életet. Bizonyos, hogy az általuk rögzített kép hosszú időre meghatározza, milyennek látjuk és ismerjük a magyar népet és kultúráját. Kosa László könyve tudományosan vizsgálja azt a korszakot, amelyben a társadalom és benne a művészek figyelme legerősebben fordult a népi kultúra felé. Méltán, mert történelme során az 1880 és 1920 közé eső években volt a legszebb és leggazdagabb. Ekkor alakultak ki és virágoztak jellegzetes táji változatai. Egyidejűleg azonban ez a korszak volt a magyar társadalom polgári átalakulásának kora. A polgárosulás, az iparosítás és a városiasodás nagymértékben megváltoztatta a parasztok hagyományos műveltségét is.

A könyv, könyvtári állományból kivont, bebélyegzett példány. Állapota, szinte olvasatlan!!

Tartalom

ELŐSZÓ
Jegyzetek
BEVEZETÉS. KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS KÖZPONTI FOGALMAK
A térbeli szemlélet jelentkezése és kibontakozása a magyar néprajzban ...
A néprajzi csoport kérdésköre
Tér és idő
A parasztság XIX. századi változásai: parasztosodás - polgárosulás
Archaikus állapot - polgárosuló parasztság
Az eltérést és azonosságot kiváltó tényezők
Az azonosságot és eltérést kifejező jelenségek
Jegyzetek
AZ ALFÖLD ÉS PEREMVIDÉKEI
Nemzetiségi és vallási megoszlás
A hódoltság öröksége és a késő feudális településhálózat
Kiemelkedő integráló tényezők: az agrárvárosok és a tanyás gazdálkodás
Nagytáji központok: Szeged és Debrecen
Kulturális és népességi terjeszkedés: Jászság
A pusztai nagyállattartástól a homoki kertkultúráig: a Kiskunság, a Három Város és környezetük (a Duna-Tisza közi homokhátság)
A polgárosulásnak induló parasztkultúra konzerválódása: Nagykunság és Hajdúság
A legnyitottabb alföldi vidék: a Dél-Tiszántúl
A Bácska és a Bánság
A Nyírség és környezete
Az Erdéllyel határos területek: Szamos völgye, Szilágyság, Körösök völgye
Az Alföld északi peremvidéke
A Dunamellék
Jegyzetek
DUNÁNTÚL, KISALFÖLD, SZLAVÓNIA
Népességi mozgások, nemzetiségek, vallások
Városok és uradalmak
Paraszti polgárosodás a lehetőségek és korlátozottságok szorításában
Kisalföld és Nyugat-Magyarország
Dél-Dunántúl: Göcsejtől Sárközig
Kelet-Dunántúl és a Bakony
Szlavónia és Szerémség
Jegyzetek
FELFÖLD
Kiegyenlítődött fejlődés ..
A síksági és hegyvidéki területek kapcsolata
A „palóc kérdés" és a belső táji tagolódás
Jegyzetek
ERDÉLY ÉS MOLDVA
Erdély késő feudális korának archaikus viszonyai
Földrajzi elzártság és gyér városhálózat
Nyelvi és vallási tagolódás
A parasztság a kapitalizmus korában. Bevezető a tájegységek áttekintéséhez
Kolozsvár-Hóstát
Torda, Aranyosszék, Torockó
Kalotaszeg
Barcaság és Háromszék
Csík, Kászon, Gyergyó, Udvarhelyszék, Marosszék
A Küküllők mente, Nagyenyed-Gyulafehérvár vidéke, dél-erdélyi szórványok
Mezőség, észak-erdélyi szórványok
Gyimes
Moldva és Bukovina
Jegyzetek
ÖSSZEFOGLALÁS
A magyar népi kultúra nagytáji tagolódása, a változások és újítások terjedésének irányai
Magyarok és szomszéd népek
Jegyzetek
IRODALOM
Kiegészítő irodalom a harmadik kiadáshoz

 

Oldalszám: 456

Kiadási év: 1998

Ajánljuk még:

Please publish modules in offcanvas position.