Galánta a hajdani zsidó kultúra egyik székhelyének számított a vidéken. A zsidó családok megjelenése a 17. század végén nem csupán új etnikai-vallási színfolt volt. Rövid idő alatt a kereskedelem mozgatórugóivá váltak a környéken. A 19. század végén és a 20. század elején az európai kereskedelem áramába kapcsolták a régiót. Művelődéstörténeti szempontból is meghatározó hellyé tették Galántát, hiszen a Neufeld nyomdáját elhagyó könyvek és folyóiratok nem csak krónikásai a korabeli városnak és környékének, hanem a nyomda szellemi műhely is egyben.
A galántai rabbiképző messzeföldön híres volt. Gálán tán és a környékbeli településeken élő zsidóság fénykorát a 20. század elején élte. A törésvonalat a soá jelentette. A vérzivataros 20. század a két világégésével, holokausztjával Kelet-Európa térségében bizonyos népcsoportok számára meghozta az önrendelkezés állami kereteit, másokat kisebbségbe sodort, vagy épp megpróbált teljesen megsemmisítem. Azok a zsidó emberek, akik túlélték a koncentrációs tábor borzalmait, keserűen mesélnek. Mindenütt. Gálántán is. Élt itt egy művelődéstődéstörténeti, gazdasági szempontból is meghatározó zsidó közösség, aminek a tagjai a holokauszt idején elveszítették saját személyiségük társadalmi koordinátáit. Kevesen élték túl. Az újrakezdés nehéz volt.

Tartalom

Bevezető
A kutatás módszeres eljárásai, felépítése
I. Galánta és környéke
II. Galánta és környékének zsidó iskolái (1845-1945)
III. A galántai zsidó közösség tárgyi és szellemi kultúrája
IV. A zsidó otthon Galántán
V. Az ünnepek igézetében
VI. Önreprezentádó, önazonosság és sorsválasztás
Összefoglalás helyett...
Resumé
Irodalom
Melléklet

Oldalszám: 206

Kiadási év: 2014