A matyóság a későn, a 18-19. században megformálódott magyar néprajzi csoportok közé tartozik. Elsősorban a jelentős mezőváros, Mezőkövesd népességét foglalja magába, bár a helyi hagyomány matyónak tartja a két szomszédos falu, Tárd és Szentistván népét i

Nagy Gy. Margit egy ősi kézművességet űz magas művészi fokon. A gobelin tervezés képzőművészeti alkotás, de kivitelezésében hasonlít az iparművészethez.

Herman Ottó (1835-1914) a magyar tudományosság egyik sajátosan halhatatlan alakja. Az „utolsó magyar polihisztor”-nak tartott tudós tevékenységét a néprajz, a nyelvészet, a régészet és a természettudományok egyaránt számon tartja.

Mazsaroff Miklós festő- és grafikusművész élete és munkássága közel negyven éven keresztül kapcsolódott Miskolc városához, hiszen 1958-ban itt telepedett le a megyeszékhelyen, ahol 1997. szeptember 6-án bekövetkezett haláláig élt...

A XX. századi magyar grafika, azon belül az ex libris művészetének stílusteremtő mestere volt Fery Antal, akinek tekintélyes életművét tartalmazó alkotásjegyzékét tartja most kezében az olvasó.

A most megjelenő munkánkkal arra törekszünk választ adni, hogy a városi összeírások tükrében hogyan vizsgálható Miskolc társadalmának 18. századi összetétele.

1967-ben Miskolc városa Miskolci Kiállítási Csarnok néven új intézményt alapított, mely 1968. január 1-jén kapja a Miskolci Galéria nevet. Az intézmény 1995-től szakmúzeum lett, a sokszorosító művészetek területén (grafika, fotó)...

A Balaton-felvidék és Bakony bazaltvulkánjai a hazai ásványtani kutatás egyik klasszikus területét képezik. A 20. század első felében elsősorban Mauritz Béla és Erdélyi János kutatásai nyomán vált ismertté a bazaltok...

A Kárpát-medencében a hagyományos lakodalmak jól ismert tisztségviselője a vőfély, aki verses rigmusokkal irányítja a lakodalom menetét, vezeti és szórakoztatja a násznépet. Szövegeiket vőfélykönyvek ...

„Volt egyszer egy stadion…” – akár egy népmese, úgy idézi fel kiállításunk címe a diósgyőri sportpályák évszázados történetét.

A kötet gerincét a Néprajzi előadások és írások című fejezet képezi, amelynek egységei leginkább a szerző fő szakmai érdeklődéséhez, a táj és a kultúrában élő ember viszonyához, a földrajzi környezet "kiélésének" ...

Clementis János nem csupán szolgálatával, prédikátori és esperesi működésével, hanem a kivételes egyháztörténeti forrásnak tekinthető naplófeljegyzéseivel is szolgálta egyházát, hiszen kézirata nemcsak ...

1977-ben került Miskolc város tulajdonába dr. Petró Sándor (1907-1976) műgyűjteménye. A Herman Ottó Múzeumban rövidesen megnyílt a jeles kollekció legjavát felvonultató Képtár, mely a ...

Az 1921-es esztendő jelentős dátum Miskolc város képzőművészeti életében. Ekkor kezdte meg működését a művésztelep, amelynek létesítésével egy régóta dédelgetett álom vált valóra.

A kiadvány mintegy kordokumentumként mutatja be azt a korszakot, amelyben Feledy Gyula alkotott és azt a nagyon széles kulturális hálót, amelyben élt.

Elsődleges célunk, hogy megvizsgáljuk, bemutassuk a magyar grafikatörténet szempontjából mérföldkőnek számító Miskolci Grafikai Biennálék első évtizedét.

Vezető a Pannon-tenger Múzeum állandó kiállításaihoz.

Vezető a Pannon-tenger Múzeum állandó kiállításához

A kötet szerzője másfél évtizede kutatja a karakteres táj, Bodrogköz történeti néprajzát. Vizsgálatai során elsősorban az alábbi kérdésekre keresett választ. A Bodrogköz, illetve annak népe valóban olyan elzárt, hagyományos műveltségében...

A könyv a néprajzkutatók által eddig figyelmen kívül hagyott területre irányítja a figyelmet. A hagyományos néprajzkutatás nem tekinti feladatának az arisztokráciával való foglalkozást. Ez a munka arról igyekszik meggyőzni olvasóit, hogy...

A tell arab szó, jelentése halom. Az európai régészeti irodalomban a többrétegű települések megnevezésére használják. Létrejöttének oka, hogy egy emberi közösség bizonyos gazdasági, társadalmi, természeti vagy szellemi okok miatt...