Nincs termék a kosárban!
Amit ma francia eredetű szóval reneszánsznak nevezünk, annak idején nem hívták így; az ókori mintákat követő művekre az all'antica (antik módra készült) fordulatot alkalmazták. Stílusok - korszakok sorozat
A határjárás a régi román faluban úgy történik, hogy mindig az a gazda megy az élre, akinek földjén húzódik a határ. Amikor könyveket mutatunk be, akkor például a bemutatott mû szerzõje az, aki vezet minket...
Könyvünk a Zala Megyei Levéltár, illetve jogelődjei egykori vezetőinek és meghatározó levéltáros egyéniségeinek, a tudós-tanár Degré Alajosnak és Szabó Bélának kíván emléket állítani.
Zalaegerszeg egyik legrégebbi és leggazdagabb múltú középülete az úgynevezett "Kvártélyház", a Széchenyi tér 3-5. szám alatti, 1765-től 1928-ig, több fázisban felépített épülettömb, mely a 18-19. században a megyei tisztségviselők szálláshelyéül szolgált.
Batthyány Lajos gróf, első felelős magyar miniszterelnök, az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak egyike a 19. század, sőt a mindenkori magyar történelem legkiemelkedőbb államférfijai közé tartozott, az utókor azonban - népszerűbb kortársaitól eltérően -
Deák Ferenc 1833 májusától 1848 áprilisáig Zala megye egyik követeként, 1848 júliusától 1849 januárjáig a zalaszentgróti választókerület, 1861-tál 1873-ig pedig Pest belvárosa képviselőjeként vett részt a magyar országgyűlés munkájában. Ez idő alatt...
Az archontológia olyan listákat vagy névsorokat jelent, "amelyek időrendben tartalmazzák egy adott tisztség (hivatal, méltóság) összes viselőjének nevét", valamint a tisztségviselés kezdő és záró dátumait. Kötetünk úttörő jellegű vállalkozás: az országban
Emlékalbumunk Deák Ferenc magánéletének és politikai tevékenységének egyes helyszíneihez kapcsolódva, településenként veszi számba a Haza Bölcsének, illetve családjának, rokoni és baráti körének, valamint szűkebb politikai környezetének ábrázolásait és re
Zala megye ősi, nemesen egyszerű címerét - mely egyike Magyarország legrégebbi területi önkormányzati jelképeinek - rendkívül változatos formákban ábrázolták és írták le az elmúlt évszázadok során. Pecsétjének használatáról, illetve címerének színeiről a
A katolikus egyetemi lelkészségek története
Muhammad Füzuli (1494-1556), Azerbajdzsán és az egész muzulmán Kelet kiemelkedő költője és bölcselője török-azerbajdzsáni, perzsa és arab nyelveken írt.
Festők, szobrászok, rajztanárok osztották meg tudásukat tanítványaikkal, olyan időkben, amikor még csak távoli tervekben pirkadt az intézményes művészeti oktatás rendszere.
Az ócskásboltból, majd az „ecseriről", később akár a kukából begyűjtött holmik köré N. Kósa Judit - hírlapíróhoz illően - kikutatja, ha nem megy, kitalálja a történetet.
Egy rendkívül érdekes könyvet tart kezében a kedves Olvasó. Azok számára is izgalmas, akik a magyar múltat kutatják, de azok számára is, akiket csak a máig ható õsi mûvészet érdekel. A berlini szkíta kiállításon...
Az orthodox kereszténységben Szent Hegynek nevezték azokat a hegyeket, amelyek a lakott vidékektől távol menedéket nyújtottak Isten szolgáinak: a monostorokban élő szerzeteseknek és a magányt kereső...
Kós Károly (1883-1977) építészeti, képzőművészeti és irodalmi munkáit mutatja be e kötet, kiemelten méltatva századunk első három évtizedében készült alkotásait és grafikusi működését.
Nagy Zoltán az 1994-ben elhunyt művészettörténész, múzeumigazgató egykori disszertációja rendkívül részletesen, adatgazdagon tárgyalja a litográfia történetét a kezdetektől a XIX. század közepéig.
Ha valaki eddig azt hitte, egy gyógyszervegyész életében nem lehetnek drámai fordulatok most megtudja, mekkorát téved. Annak az embernek az életét ismerheti meg, aki a semmiből létrehozott egy iparágat, aki a saját pénzéből felépített...
Németh Lászlónak, a Zala Megyei Levéltár tudományos munkatársának többéves kutatása eredményét tartja kezében a tisztelt olvasó. Olyan történeti forrásokat tár Önök elé, mely a zalai zsidóság társadalomtörténetének közel 150 évét...