Nincs termék a kosárban!
Budapest Történetének Forrásai
Budapest Történetének Forrásai
A Pátkai család levelezése az 1940-es évekből 2016-ban ajándékozás útján került Budapest Főváros Levéltárába, a leszármazottak azon kívánságával, hogy azok megjelenhetnének könyv formájában.
A XX. század első évtizedében szerveződött gödöllői művésztelep — hasonlóan a korszak más, szecessziós csoportosulásaihoz — a művészetek szintézisére törekedett.
Moldvai magyar vonatkozású települések történeti tára.
A pálosok által emelt épületek történetét a legújabb régészeti feltárások eredményeinek ismertetése és számos tanulmány, forrásanyag egészíti ki.
Miért Gyulafehérvár? Azaz miért lett ez a csekély lélekszámú és viszonylag fejletlen polgársággal rendelkező mezőváros az 1541 után alakuló Erdélyi Fejedelemség uralkodóinak székhelye? A kérdés már jó ideje foglalkoztatja a ...
Mozaikok Budapest helytörténetéhez - talán így foglalhatnánk össze a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyvek tartalmát.
Die Andrássy StraBe (Andrássy út), die einstige Pester RadialstraBe wurde nicht nur zur Hoffnung einer Stadt, sondern auch zum Symbol einer Epoche.
Gödöllõ címerállata a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán, mely az önfeláldozás jelképe és jól szimbolizálja Gödöllõ viszontagságos, a történelem folyamán állandóan megújulásra kényszerülõ múltját...
A község a festői szépségű Keleti-Mecsek északi peremén fekszik, az észak-déli, a Völgységi-patak vízgyűjtőjéhez tartozó Magyaregregyi-patak völgyében. A falu viszonylagos zártsága következtében megőrizte tárgyi és szellemi hagyományait...
A kötet túlnyomórészt eddig feltáratlan levéltári forrásokból mutatja be néhány felső-magyarországi főúri család történetét, időben a 16. század közepétől a ...
Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészeti monográfiája a Népművészeti örökségünk című sorozat ötödik kötete, amely a ...
A gyár történetét és dolgozóit vizsgáló könyv alapját három különböző korban végzett kutatás adja. Így egyszerre látjuk a vállalat egykori alkalmazottjait az államszocializmus, a rendszerváltozás és napjaink időszakában.
Azzal a reménnyel adjuk olvasóink kezébe ezt a helytörténeti könyvet, hogy ha elolvassák, még jobban megismerik, megszeretik Zamárdit.
Trieszt a 19. század végére az Osztrák-Magyar Monarchia negyedik legnagyobb városa, legfontosabb kikötője lett. A Mediterrán térség kapujában, a soknemzetiségű városban érvényes a vallási, etnikai... A Mediterrán térség kapujában, a soknemzetiségű városban érvényes a
Halász János, Hajnáczky Tamás, Kiss László, Bencze Dávid írásai
Csákó Judit, Thoroczkay Gábor, Csiba Balázs, Galambosi Péter írásai.
Mitropulos Anna Diána, Monostori Tibor, Szabados János, Veres Tünde írásai