Az erdélyi költő a két világháború közötti magyar líra kiváló egyéniségeként tevékenykedett, nemcsak versei, hanem irodalmi tanulmányai és újságcikkei által is maradandó nyomot hagyott maga után.

Primo Levi (1919 - 1987), a vegyészből lett író mindvégig megmaradt civil szakmájánál is, mely annak idején Auschwitzban az életét mentette meg: általa lett prominenssé, s így túlélővé egy lágerlaboratóriumban.

A Duna-korzó történetét önálló kiadvány eddig nem dolgozta fel, jóllehet a budapesti Duna-part panorámája 1987 óta az UNESCO Világörökségének része. Az olvasó most megismerkedhet az egykori híres szállodasorral...

A mi Budapestünk sorozat

Az ozorai-tótipusztai leletek különleges szereppel bírnak az avarkor régészeti kutatásában. Az avarkor régészeti emlékanyagának meghatározása részben az 1871 őszén veremásás közben...

Esztergom területe elsősorban a középkorban játszott kiemelt szerepet a magyar állam, majd az egyház központjaként. E kötetben a vaskor és 1711 közötti időszak numizmatikai emlékei kerültek felvételre, amelyekről múzeumi, ...

A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka-konferenciáinak előadásai

A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka - konferenciáinak előadásai

Kevesen tudják, hogy Kosztka Tivadar Gácsott, Nógrád vármegye járásközpontjában töltötte harmincas éveit.

Az ikonfestészet a Kárpát-vidék művészetének kevéssé ismert része, akárcsa e Dél-Lengyelországtól Romániáig húzódó terület egész kultúrája és történelme. A nyugtalan históriájú, Keletet és Nyugatot összekötő-elválasztó, ...

Sümegi Vilmos – újságíró és lapkiadó, országgyűlési képviselő és mecénás, a Balaton lelkes apostola és a Tulipán-mozgalom rendíthetetlen támogatója, kurucos hazafi, aki haláláig Kossuth Lajos katonájának tartotta magát.

A megye kiválasztása mellett szólt, hogy a nagy kiterjedésből is adódóan a földrajzi viszonyai változatosak, névanyaga különlegesen gazdag,...

A fővárosi hatalmi elit tagjainak vizsgálatát azért tartja a szerző rendkívül fontosnak, mivel egyrészt közvetve vagy közvetlenül az ország fővárosának társadalmi, gazdasági, kulturális életét irányították, másrészt az...

A bakonyi rengetegben megbúvó Csesznek vára – fekvésének és ebből adódó tájképi szépségének köszönhetően – egyik leglátványosabb, széles körben ismert építészeti emlékünk.

A magyar mesemondás hagyománya című könyvet Raffai Judit, az ELTE BTK Folklore tanszékén doktoráló szabadkai népmesekutató és múzeumpedagógus, a magyar egyéniségkutató iskola egyik folytatója írta. A könyvet hiánypótlónak véljük, hiszen...

1939. január 15-én a budapesti Ludovika Akadémián honvéd hadnaggyá avattak százhatvan férfit Egy vert sereg katonáiként érte őket 1945. Újra kellett kezdeni az életüket. Ez a könyv róluk szól - a századosok történeteiről a 20. ...

Ez a könyv a magyar holokauszt történelmi előzményeiről, a német megszállást követő időszak zsidóellenes kormányzati rendelkezéseiről, az ország akkori politikai viszonyairól tájékoztat.

Az eredetileg 1941-ben megjelent nagyszabású munka ma is jó szolgálatot tesz a szláv szomszédság jobb megértése érdekében. Annál inkább, mert a szláv világ alapkérdései közül bennünket, magyarokat...

A magyarság újabb századainak legfénylőbb időszaka a reformkor elnevezést viseli. Valódi önerejű, még ősi, kollektív lelkületből fakadó fejlődés aranyozta be akkori éltének mindennapjait, ...

A most megjelenő munkánkkal arra törekszünk választ adni, hogy a városi összeírások tükrében hogyan vizsgálható Miskolc társadalmának 18. századi összetétele.