Tartalom

Előszó a Társadalomtudományi trilógiához    
Előszó a Szociológiaelmélet kötethez (1997)    
Előszó a Szociológiaelmélet kötethez (2004)    
Elméleti keretek
A szociológiatörténet átfogó elméletei    
Talcot Parsons cselekvés- és rendszerelmélete    
Társadalomelmélet mint cselekvéselmélet (Parsons elméletének formálódása)    
Neoevolucionizmus és médiumelmélet (Parsons funkcionalista társadalomelméletének kategóriáiról    
Niklas Luhmann rendszerelmélete    
A kommunikáció - mint a szocialitás alapeleme    
A szocialitás rendszerei: interakció, szervezet, társadalom    
A szocialitás kontingenciája: az időbeli differenciálódás    
A társadalmi entrópia leépülése    
A társadalmi alaprendszerek autopoiezisze    
Eltérések és azonosságok    
A társadalom alrendszertől a professzionális intézményrendszerig    
A szervezeti és a társadalmi alrendszerek elhatárolása    
A társadalmi alrendszerek határmegvonása    
Mindennapi élet és professzionális intézményrendszerek    
Belevonás és differenciálódás    
A gazdaság kettős jelentése    
A professzionális intézményrendszer kettős racionalitása    
Az egyetemi - tudományos szféra kettős racionalitása    
A kettős racionalitás további esetei    
Evolúciós mechanizmusok    
A társadalmi szerkezet alternatív tematizálásai (Habermas, Münch)    
Jürgen Habermas: az instrumentális racionalitás és az életvilág   
Richard Münch: A társadalmi racionalitások interpentációja    
A társadalom uralmi szerkezete    
Az uralmi szerkezet eltűnése a társadalomelméletekből    
Osztálystruktúra és társadalmi alrendszerek    
Luhmann rendszerszemlélete és a Polányi Károllyal korrigált marxi elmélet    
A globális uralmi rend    
Szociális rendszerek, mindennapi élet és létrelevancia    
A mindennapi élet fogalmának rekonstrukciója    
Létrelevancia és mindennapi élet    
A professzionális intézményrendszerek létrelevanciája    
A professziótól a professzionális intézményrendszerig    
A társadalmi alrendszer koncepciójának változásai    
A társadalmi alrendszer koncepciójának korrekciója    
A professziótól a professzionális intézményrendszerig    
A professzionális intézményrendszerek
A tudomány mint professzionális intézményrendszer    
Az egyetem és a tudomány elszakadási tendenciái    
Az amerikai egyetem    
A tudomány értékelési mechanizmusa    
A tudományos értékelés torzulásai    
Feyerabend "anarchista" tudományelmélete    
Társadalomelméleti következtetések    
A politika professzionális intézményrendszere    
A versengés és az államhatalom stabilitása    
Bináris logika és pártfejlődés    
Érdekképviseleti szervek és neokorporatizmus    
A közvetlen demokrácia korrekciós formái    
A perlési politizálás kialakulása    
A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai    
A politika toborzási és értékelési mechanizmusai    
Tömegkommunikáció és politika    
Kitágult világkép és tömegkommunikáció    
A tömegmédiumok tevékenységszférái    
A tömegkommunikációs alrendszer és a politikai pártok    
Az újságírás és a politizálás történeti elkülönülése    
A rádió és a televízió állami ellenőrzésének modelljei    
Az újság, a rádió és a televízió szerepének modelljei    
Korrekciós mechanizmusok    
Modern francia szociológiaelméletek
Modern francia szociológiaemélet vázlata    
Értelmiségi-szellemi háttér    
A modern francia szociológiaelmélet főbb alakjai    
Foucault, Lyotard, Touraine    
Michel Foucault szellemi fejlődése    
Jean-Francois Lyotard és a posztmodern társadalom    
Alain Touraine akcionalista szociológiaelmélete    
Michel Crozier és a bürokratikus társadalom elmélete    
Az egyéni autonómiára törekvés következményei    
A változóképesség problémái    
A sztrájkok központi szerepe a konfliktusmegoldásban    
A francia oktatási rendszer bürokratikussága    
Raymond Boudon és a módszertani individualizmus    
Szellemi fejlődés    
A módszertani individualizmus kategóriái    
A perverz effektusok elmélete    
Boudon nézőpontjának értékelése    
Boudon a szociológiaelmélet paradigmáiról    
Pierre Bourdieu szellemi fejlődése    
Korai etnológiai munkái    
Oktatásszociológiai kutatásai    
Bourdieu művészetszociológiai kutatásai    
Módszertani munkái    
Nyelvszociológiai elemzései    
Tudásszociológiai beállítódása    
Értelmiségelemzései    
Főműve: La Distinction    
Az akadémiai-tudományos szférára vonatkozó elemzései    
További munkái a nyolcvanas években    
Bourdieu elméletének alapkategóriái    
A társadalmi mező fogalma    
A habitus    
Szimbolikus, kulturális és társadalmi tőke    
Bourdieu tőkeelemzéseinek kritikája    
A francia "állami nemességről"    
Adalékok Bourdieu és Luhmann elméletének összehasonlításához    
A társadalom kettős struktúrája    
Luhmann elméleti kiindulópontja    
Borudieu elméleti kategóriái    
Luhmann és Bourdieu elméletének közelítési lehetőségei    
A társadalom kettős szerkezetének elmélete - összegzés    
A társadalom funkcionális szerkezete    
A társadalom uralmi szerkezete    
A transzatlanti uralkodó osztály szerveződése

Oldalszám: 435

Kiadási év: 2004