A szerzők a századelőn már rendelkezésre álló statisztikai adatbázis felhasználásával rekonstruálták a korabeli országhatárok keretei között a 20. század eleji magyarországi városhálózat legjellemzőbb aspektusait: a városok hierarchiáját, a városoknak a „vidék” ellátásában játszott szerepét. Az egy évszázaddal korábbi állapotok elemzése rávilágított, hogy a mai település-hálózati „problémák” legtöbbje már a századelőn felismerhető: pl. Budapest szerepkörének súlya, vagy a regionális központok a kor megítélése szerint sem igazi nagyvárosok.

Tartalom

Bevezetés: a városfogalom
A DUALIZMUSKORI VÁROSHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI
Középkori városok a Kárpát-medencében
A városállomány helyzetének alakulása 1526-1688 között
Városfejlődés a török kiűzése és a polgári forradalom között
A VÁROSFEJLŐDÉS FELTÉTELEI A POLGÁRI KORSZAKBAN (1914-IG)
A városfejlődés politikai, nemzetközi és általános gazdasági feltételei
Az ország gazdasági szerkezete; a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés modernizációja és a városfejlődés
A közigazgatás városfejlesztő szerepe a dualizmus korában
A városodás demográfiai feltételei
A városfejlődés regionális keretei
A MAGYARORSZÁGI VÁROSOK HIERARCHIÁJA A SZÁZADELŐN
A városhierarchia megállapításának módszere
Szempontok a városhierarchia megállapításához
Az 1910. évi magyarországi városhierarchia meghatározásának módszerei
A magyarországi városhierarchia 1910-ben
Városi jogú települések - városi funkciójú települések
A városi népesség aránya - városodottság - városnagyságok
A városok térbeli megoszlása
A városhierarhia-városállomány átformálódása a dualizmus idején
A városi szerepkörök súlya a településekben
AZ EGYES HIERARCHIASZINTEK RÖVID JELLEMZÉSE
Budapest
A regionális központok
A megyeközpontok
A középvárosok
A kisvárosok
Járási funkciókkal is rendelkező települések
Összefoglalás
Melléklet
Felhasznált Irodalom

Oldalszám: 232

Kiadási év: 2005