A jó értelemben vett lokálpatriotizmuson túl több érv szólt amellett, hogy e terület névanyagának feldolgozása monografikus nagyságrendet igényel. A megye kiválasztása mellett szólt, hogy a nagy kiterjedésből is adódóan a földrajzi viszonyai változatosak, névanyaga különlegesen gazdag, s a népesség sem egységesen magyar. A megye hatalmas kiterjedése miatt azonban a névanyagnak csupán egyik részével, mégpedig a településnevek csoportjával foglalkozom. A településnevek vizsgálatát GYÖRFFY GYÖRGY „Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza" (I. Budapest, 1963, II. és D3. Budapest, 1987, IV. Budapest, 1998) munkája alapján kezdtem el, amelynek időbeli határa az 1332-37-es pápai tizedjegyzék volt (ebből az anyagból született meg a szakdolgozatom).

Tartalom

Előszó
I. Bihar vármegye településtörténete
1. Természeti viszonyok
2. A vármegye magyarsága
3. Székelyek
4. Törökségi népek
5. Szlávok
6. Románok
II. A magyar történeti helynevek kutatásának története és módszerei
III. Az ómagyar kori Bihar megye településneveinek hangtörténeti elemzése
A korai magyar nyelvjárások kérdése
IV. Bihar megye településneveinek leíró elemzése
1. Elméleti alapok 66
2. Törzsekre utaló településnevek
3. Népekre utaló településnevek
4. Foglalkozásra, méltóságra, szolgáltatásra utaló településnevek
5. Személyre utaló településnevek
6. Patrocíniumra utaló településnevek
7. Építményre utaló településnevek
8. Vásártartásra utaló településnevek
9. Növény- és állatvilágra utaló településnevek
10. Lokális viszonyra utaló településnevek
11. Tulajdonságra utaló településnevek
12. A hely fajtáját kifejező névrészek
13. Megnevező funkciójú névrészek
14. Elemezhetetlen nevek
15. Áttekintés
16. A kétrészes nevek bővítményrészei
V. Bihar megye településneveinek keletkezéstörténeti elemzése
Irodalom

Oldalszám: 235

Kiadási év: 2005