Nincs termék a kosárban!
A kötet rövid bevezetőt nyújt a magyar középkor névadási szokásairól.
A gölnici bányajognak köszönhetően egybetartozó bányavárosok történetének egyik legkorábbi ismert egyeztető találkozója 1487 decemberében zajlott Kassán. Jelen kötet a kassai tanácskozás részleteibe vezeti be az olvasót,...
Közelmúltunk történetének vitatott alakja Imrédy Béla. Kiváló pénzügyi szakembernek, az angol orientáció hívének tartották, de miniszterelnökként Berlinben tett látogatásáról, mint a németekkel való szoros együttműködés...
A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.
A kötetek a Magyar Rádió 1945-1956 közötti történetét mutatják be eredeti dokumentumok alapján. 1945-1948, 1949-1952, 1953-1956
A kötet 1951 és 1956 között mutatja be a hidegháborús idõszak egyik sajátos politikai fegyverét, az amerikai elképzelés szerint kialakított Szabad Európa Rádiót. Ennek során kitûnik a rádió alapító eszménye, amely a ...
A kötet annak a nem kevés küzdelemmel járó útnak a legfontosabb állomásait mutatja be, amelyek a nõk választójogának megvalósulásához vezettek. A választójogi küzdelmek az 1900-as évek elején kezdõdtek...
A kor, amelyben Hannibál élt, döntő befolyást gyakorolt az antik világ formálódására, továbbá azoknak a kultúráknak a sorsára, amelyeknek örökösei vagyunk.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
Az államszocialista rendszer legdrámaibb időszakába,.az ötvenes évekbe kalauzolja el Olvasóit a szerző, arra keresve választ, hogy a nagy propagandával beharangozott változások vajon valóságos esélyeket...
Napjainkban Magyarországon kb. 3500, Budapesten pedig nagyjából kétezer görög él.
Bár Sas Andor műve mindenekelőtt helytörténet, s tárgya a város történetének csupán egy részlete: a bécsi kongreszszustól a magyar polgári forradalomig és szabadságharcig terjedő időszak ...
Tizenkét évig kényszerlakhelyen tartózkodtak az erdélyi ferencesek: 1952. augusztus 20-án, a provincia védõszentje, Szent István ünnepén internálták a rendtartomány mintegy 150 tagját. Egy év után Désre kerültek a rend elöljárói...
Deák Ferencet 1833. április 15-én választották Zala megye országgyűlési követévé. A pályakezdő Deák részletes tudósításokat küldött sógora, Oszterhueber József számára a pozsonyi diéta eseményeiről, az országgyűlés tárgyalásairól és kulisszatitkairól, val
A táborok helyszínei az eltelt fél évszázad alatt teljesen megváltoztak. Néhány - többnyire átalakított - épület, épületmaradvány utal egykori létezésükre. Van olyan tábor is, amelynek nyoma sem maradt ...
Rubicon történelmi magazin 2011/7 Háborús bűnösök