A Sárospataki Református Kollégium a XVIII. század utolsó és a XIX. század első évtizedeiben kivételes helyet foglalt el a hazai kulturális életben. Itt vezették be a magyar tanítási nyelvet hazánkban először, egyedülállóan gyakorlatorientálttá tették a jogászképzést, s számos új tantárgy felvételével bővült, változott a kollégium funkciója. Eközben az intézmény vezetői újjáalapították az iskolai nyomdát és hozzáfogtak a ma is impozáns kollégiumi épület kivitelezésébe. A pataki diáklegendák által erősített kép tehát igaz volt: Kazinczy, Fáy, Kossuth vagy Szemere nevelőiskolája úgy fejlődött gyors léptekkel, hogy közben -- legalábbis részben -- a tradicionális oktatás útjáról is letért. A könyv szerzője e fejlődés okait keresi. A különböző szempontok mérlegelése során arra jut, hogy a sokszor progresszívnek tűnő lépések egyfajta előremenekülés eredményeként születtek. A közvetlen környezet felekezeti heterogenitása és sajátos gazdasági-társadalmi viszonyai, valamint a jól körülírható, erős patrónus hiánya a kollégiumot önfenntartásra, s így a környezeti igényekhez való fokozott alkalmazkodásra késztette.

Tartalom

Bevezetés
A dolgozat céljai, módszerei
A dolgozat céljai, felépítése
A kutatás kérdései
Időhatárok
Források és módszerek
Szakirodalmi adottságok
Feszültségek és vívmányok Magyarország a XYIII-XIX. század fordulóján
Előzmények: a XVIII. századi újjáépülés fő jellemzői
Feszültségek évtizedei: a felvilágosult abszolutizmus kísérletei és eredményei
A legmaradandóbb vívmány: a protestánsokkal szembeni türelem
A feszültségek és a vívmányok metszéspontján: tanügyi reformtörekvések
Az oktatás finanszírozása
Az oktatás társadalmi bázisa
Egy lépéssel előbb Az ausztriai oktatás modernizációja
A teréziánus és jozefinus reformok
Reformtörekvések II. Lipót idején
A Studien-Revisions-Hofkommission munkálata
Közép- és kelet-európai kölcsönhatás - az oktatási tapasztalatok áramlása
A Sárospataki Református Kollégium szervezeti felépítése
A kollégium funkciója
A kollégium szervezeti felépítése, irányítása
A diákönkormányzat
Egy deákzendülés - a szervezeti - irányítási zavarok jegyében
Letisztultabb viszonyok - A debreceni példa
A Sárospataki Református Kollégium gazdálkodása
Birtok- és borgazdálkodás
Pénzgazdálkodás.
Adományok és alapítványok
Ünnepi gyűjtések
A nagy kollégiumi építkezés
Iskolai bevételek és kiadások
Professzori és tanári fizetések
Biztosabb anyagi alapok - a debreceni példa
A Sárospataki Református Kollégium tanulói
A tanulók létszáma
A tanulók földrajzi hovatartozása
Idegen származású, illetve felekezetű tanulók
A tanulók társadalmi hovatartozása és vagyoni állapota
A tanulók életkora
Ösztöndíjasok
Több diák, lényeges különbségek - a debreceni példa
Diákélet a kollégiumban
Eves és napi időbeosztás
Lakás és étkezés
Egészségügyi viszonyok
Fegyelmi viszonyok
Kedvezőbb körülmények — hasonló problémák. A debreceni példa
Tananyag és művelődés a kollégiumban
Hagyományos tantárgyak
Modern tantárgyi törekvések
Tanterven kívüli törekvések és tendenciák
Szabályszerűbb fejlődés — a debreceni példa
Kilépés a kollégiumból
Német szóra menő diákok
Rectorkodás
Peregrináció
Szélesebb bel- és külföldi kapcsolatok? - A debreceni példa
Összegzés
Függelék

Oldalszám: 245

Kiadási év: 2007