E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.

E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.

E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.

E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.

E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak

E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.

Harmincnégy év után elfogulatlan és friss eligazítást tart a kezében az Olvasó Bulgária történelméről az ősidőktől napjainkig.

Esztergom területe elsősorban a középkorban játszott kiemelt szerepet a magyar állam, majd az egyház központjaként. E kötetben a vaskor és 1711 közötti időszak numizmatikai emlékei kerültek felvételre, amelyekről múzeumi, ...

A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka-konferenciáinak előadásai

A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka - konferenciáinak előadásai

Kevesen tudják, hogy Kosztka Tivadar Gácsott, Nógrád vármegye járásközpontjában töltötte harmincas éveit.

Sümegi Vilmos – újságíró és lapkiadó, országgyűlési képviselő és mecénás, a Balaton lelkes apostola és a Tulipán-mozgalom rendíthetetlen támogatója, kurucos hazafi, aki haláláig Kossuth Lajos katonájának tartotta magát.

A fővárosi hatalmi elit tagjainak vizsgálatát azért tartja a szerző rendkívül fontosnak, mivel egyrészt közvetve vagy közvetlenül az ország fővárosának társadalmi, gazdasági, kulturális életét irányították, másrészt az...

A bakonyi rengetegben megbúvó Csesznek vára – fekvésének és ebből adódó tájképi szépségének köszönhetően – egyik leglátványosabb, széles körben ismert építészeti emlékünk.

1939. január 15-én a budapesti Ludovika Akadémián honvéd hadnaggyá avattak százhatvan férfit Egy vert sereg katonáiként érte őket 1945. Újra kellett kezdeni az életüket. Ez a könyv róluk szól - a századosok történeteiről a 20. ...

Ez a könyv a magyar holokauszt történelmi előzményeiről, a német megszállást követő időszak zsidóellenes kormányzati rendelkezéseiről, az ország akkori politikai viszonyairól tájékoztat.

Az eredetileg 1941-ben megjelent nagyszabású munka ma is jó szolgálatot tesz a szláv szomszédság jobb megértése érdekében. Annál inkább, mert a szláv világ alapkérdései közül bennünket, magyarokat...

Az Atlasz nyolcvan fejezete korszakokra bontva tárgyalja a világtörténelmet.

A késői Kádár-korszak, az 1970–1980-as évek politikai, színházi szakmai és társadalmi közgondolkodását jelentős mértékben tematizálták a Nemzeti Színházhoz mint intézményhez és épülethez kapcsolódó elképzelések.

A rendszerváltozás óta, amely új korszakot nyitott a magyar történelemben, Romsics Ignác vállalkozott először arra, hogy Magyarország történetét a kezdetektől napjainkig, egy kötetben áttekintse.

Deák Ferencet 1833. április 15-én választották Zala megye országgyűlési követévé. A pályakezdő Deák részletes tudósításokat küldött sógora, Oszterhueber József számára a pozsonyi diéta eseményeiről, az országgyűlés tárgyalásairól és kulisszatitkairól, val