Kötetünk a Csíki-medence középkori településtörténetének, régészeti emlékeinek áttekintésére vállalkozik. Pár évtizeddel ezelőtt Székelyföld e keleti szegletének 11–16. századi történetéről inkább csak sejtéseink,

Ez a könyv egy kétkötetesre tervezett munka első része. A Keleti-Kárpátoktól a Dunáig terjedő térség 878 temetőjét, temetőtöredékét vagy sírleletét vizsgálja, ...

Megtelepedés a szegedi tájban a város alakulásáig

Hatvan város külterületén magasodik a helybéliek által Strázsa-hegynek nevezett, agyag-, márga- és löszrétegekből felépülő magaslat, amely már az ősidőkben várhelyként funkcionált.

Esztergom területe elsősorban a középkorban játszott kiemelt szerepet a magyar állam, majd az egyház központjaként. E kötetben a vaskor és 1711 közötti időszak numizmatikai emlékei kerültek felvételre, amelyekről múzeumi, ...

1960–1971 és 1985–1988 között Dienes István majd Kovács László vezetésével tártak fel 540 sírt a magyarhomorogi (Hajdú–Bihar m.) Kónya-dombon, amelyről a jelen feldolgozás kimutatta, ...

A kötet szerzői a magyar középkori művészettörténet egyik legkiválóbb kutatójának, az egyetemen évtizedeken keresztül tudósok sorát nevelő, 2007-ben meghalt Tóth Sándornak állítanak emléket.

A kötet a történeti Borsod megye első központja, a borsodi vár régészeti feltárásának eredményeit mutatja be.

Hódmezővásárhely déli határában, az ún. gorzsai határrészben, az egykori Hód-tó és a Gorzsa, valamint az Alföldi-zug-ere által körülvett természetes magaslaton a késő rézkorban nagy méretű település létesült, amelyet a modern kori...

Second volume of the most detailed catalogue of 11–13th century Hungarian coinage, which contains coins minted by uncertain issuers.

Ebben a kötetben a Csongrád megyei Felgyő község határában 2006–2007-ben feltárt, több mint 11 hektár kiterjedésű 7–8. századi település ismertetésén és leletanyagának elemzésén keresztül nyerhetünk bepillantást egy avar kori település életébe...

Az Északkelet-Magyarországon Ózd–Piliny-csoportként ismert, a késő rézkori Baden-kultúrába sorolt lelőhelyek mintegy fél évszázada már különleges helyet foglalnak el a hazai őskor és azon belül a késő rézkor kutatásában...

A kutatás tárgyának térbeli keretei megegyeznek a királyi Magyarország, azaz a török hódoltságtól északra fekvő, egyre szűkülő országrész határaival.

Vác történelmi belvárosában a városi régészeti kutatások több évtizedes múltra tekintenek vissza. A Piac utcai mélygarázs területén zajló leletmentő feltárás méretében mindeddig a legnagyobb kiterjedésű.

A bakonyi rengetegben megbúvó Csesznek vára – fekvésének és ebből adódó tájképi szépségének köszönhetően – egyik leglátványosabb, széles körben ismert építészeti emlékünk.