Nincs termék a kosárban!
„Volt egyszer egy stadion…” – akár egy népmese, úgy idézi fel kiállításunk címe a diósgyőri sportpályák évszázados történetét.
A tell arab szó, jelentése halom. Az európai régészeti irodalomban a többrétegű települések megnevezésére használják. Létrejöttének oka, hogy egy emberi közösség bizonyos gazdasági, társadalmi, természeti vagy szellemi okok miatt...
Szól a táj jellegéről, a benne élő nép történetéről, társadalmának formálódásáról, szerkezetéről. Elsősorban a hagyományos életmód, az anyagi kultúra, a folklór és a társadalmi intézmények, szervezetek, a...
Dunabogdány (régebbi nevén Bogdány) a Visegrádi-hegység északi részén, a Szentendrei-Duna jobb partján terül el. A községtől délre található 279 m magas Csódi-hegyen messziről is jól látható hatalmas kőfejtők működnek...
Fél évszázad telt el azóta, hogy megjelent Koch Sándor A magyar ásványtan története című könyve, mely e munkának is biztos kiindulópontjaként szolgált, sőt néhány részletét - itt-ott javítva és bővítve - át is vettem. Az első részletes magyar ásványtan-tö
Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük.
A magyarság újabb századainak legfénylőbb időszaka a reformkor elnevezést viseli. Valódi önerejű, még ősi, kollektív lelkületből fakadó fejlődés aranyozta be akkori éltének mindennapjait, ...
A most megjelenő munkánkkal arra törekszünk választ adni, hogy a városi összeírások tükrében hogyan vizsgálható Miskolc társadalmának 18. századi összetétele.
„A XIX. század hozta meg számunkra az igazi polihisztorokat: Brassai Sámuelt, Pulszky Ferencet és Herman Ottót. Vele azután sírba is szállott az utolsó magyar polihisztor: a legtermékenyebb, a legnemzetibb, a legmaradandóbb hatású.”
A 764 szócikk segítheti a kutatókat, örömet szerezhet a lokálpatriótáknak, eligazíthatja a tanulni vágyókat.
Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum két évtizeden át volt igazgatója (1973-1990) 1998. júniusában tölti be 70. életévét. A múzeum a munkásságát reprezentáló tanulmánykötettel tiszteleg az ünnepeknek.
A magyarországi talajok felszínén vagy a tavak partján képződő sókiválásokat a középkor óta számos alkalommal említették. Szinte nincs még egy ilyen ásványképződési folyamat, melyet ilyen korai évszázadokból oly sokan említettek volna hazánk területéről..
Borsod-Abaúj-Zemplén középkori várakban az ország egyik leggazdagabb megyéje és ezzel párhuzamosan a várkutatások számát tekintve is igen eredményes. Ezen régészeti kutatások az elmúlt tíz esztendő során is újabb és újabb...
A Völgység népesedési képét alapvetően megváltoztatta a második világháborút követő népességcsere, a németek egy részének kitelepítése, az új telepesek, elsősorban a bukovinai székelyek - szórványosan az erdélyiek, felvidéki ...
Dr. László Mihály a 19. századi közéletben aktív író, országgyűlési képviselő, tanár 1849. augusztus 26-án a bukovinai Istensegítsen csíki székely és felvidéki ...