Nincs termék a kosárban!
Évkönyvünk VII. kötetének írásai a 2011 novemberében megrendezett III. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapulnak, az Uralkodói, fejedelmi udvari jelenlét és a városok Erdélyben a középkorban és a kora...
A várostörténet híd a város múltja és a város jelene között. Mindaz, amivel a várostörténész foglalkozik, a ma élő városlakók számára örökség, a szó legtágabb értelmében véve. Igaz, sok múlik azon, hogy a város lakói...
Évkönyvünk IX. kötete a IV. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapul, amelyet az Urbs szerkesztőségének közreműködésével Budapest Főváros Levéltára rendezett 2013 novemberében Normák, normakövetés...
Jelen kötet a Buda város 1704-1707 között keletkezett tanácsülési jegyzőkönyveiből készített, 2009-ben kiadott regesztakötet folytatása, kronológiai értelemben pedig inkább az előzménye.
A 2014 novemberében Budapest Főváros Levéltára kiadásában megjelent Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (szerkesztők: Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin) könyv sikere továbbgondolásra késztette az alkotók egy csoportját.
Budapest Főváros Levéltára 2009-ben indította útjára építészettel és építészekkel foglalkozó sorozatát, amely Budapest neoreneszánsz építészetétől Kós Károlyon át Ybl Miklósig ívelt.
A 19. század 20-as éveitől kezdve Magyarországon a nemzet került a gondolkodás és a közbeszéd középpontjába. A viták nemcsak az országgyűlésen és más politikai fórumokon zajlottak.
A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.
2015 novemberében rendezte meg Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége a Városok és természeti erőforrások című konferenciáját.
Amikor a 19. századi fővárosi társasélet kutatásába fogtunk, a tudomány világában részben ismeretlen földre léptünk: ahogy azt e kötetek olvasója a hivatkozásokból látni fogja, csak bizonyos területeket lehetett biztonságosan megközelíteni.
A főváros a két világháború közötti időszakban katolikus templomépítési programot hajtott végre. Ez jelentős tényező lehetett volna a városszerkezet és a városkép alakulásában. Mégsem hozta meg a lehetséges eredményt.
A Városliget Budapest legnagyobb, kiemelt idegenforgalmi jelentőségű közkertje. A mocsaras legelő helyén kialakított zöldterület története immár több mint kétszáz évet ölel át. Jelentőségét az adja, hogy egy város a saját polgárai számára,...
A kiadvány olyan, a 18. században Budán, illetve Pesten működő, felsőfokon oktató intézményeket mutat be, amelyekről eddig kevés ismeretünk volt.
Egy budai orvos mozaikcsaládjának története a 19-20. században.
Budapest Főváros Levéltára 2021-ben nyitotta meg a Bor mindenkor! című kiállítását, amely a fővárosi szőlő- és borkultúra múltját mutatta be.
Scipione Bona és Marino Bucchia vállalkozásának története és dokumentumai (1573-1595)
Mozaikok Budapest helytörténetéhez - talán így foglalhatnánk össze a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyvek tartalmát.