Kik és mik a démonok? Hányan vannak és milyenek? Miképpen beszélgetnek egymással és az emberekkel? Hol élnek, ha élnek Egyáltalán?

A népköltészeti gyűjtemény részeként közölt 1920 folklórszöveg, valamint a történetmondói arcéleket vizuálisan is felvillantó kép-melléklet egy a szinte szemünk előtt alámerülő tradicionális világról szóló és még empirikusan is...

Jelen kiadvány a moldvai csángó népköltészet talán utolsó, még kiadatlan, nagyszabású, recens folklóranyagot tartalmazó gyűjteménye.

Ez a könyv a nevezetesebb napórafajták skáláinak hagyományos szerkesztési elveihez kapcsolódóan az alapvető csillagászati, matematikai ismereteket és a legegyszerűbb számításokat gyűjti csokorba.

Az orthodox kereszténységben Szent Hegynek nevezték azokat a hegyeket, amelyek a lakott vidékektől távol menedéket nyújtottak Isten szolgáinak: a monostorokban élő szerzeteseknek és a magányt kereső...

A kötet a szír kereszténység kevéssé ismert világába kalauzolja el az olvasót: egy olyan, eltűnőfélben lévő hagyományba nyújt bepillantást, mely az első évszázadokban nagy hatással volt az egész keresztény világra.

Pierre Duhem (1861-1916), elméleti fizikus, filozófus és tudománytörténész a Bordeaux-i Egyetem Természettudományi Karának professzora volt 1894-től 1916-ig.

A Vallomások az Istentől eltávolodó és Istenhez visszatérő lélek története.

Sághy Marianne hiánypótló műve az „első szerzetesség" nagy generációját mutatja be 357-387 között. Azt követi nyomon, hogyan lesz az egyéni életérzésből társadalmi mozgalom.

A magyar társadalom széles rétegei elõtt ismeretlen a Kárpát-medencében élõ keleti keresztények léte, és kultúrája. Ez a könyv betekintést nyújt az érdeklõdõknek e változatos, színes és õsi világba...

E kötet az alexandriai ókeresztény teológiai hagyomány történetét igyekszik végigkísérni az előzményektől a IV. század végéig. Ez a korszak a keresztény gondolkodáson belül a tudományos jellegű teológia kiformálódásának időszaka.

Századunk első harmada magyar filozófiai életének legnagyobb hatású gondolkodója Pauler Ákos. A századforduló táján a magyar filozófiai élet virágzásnak indult, s benne Pauler munkássága markáns irányt képviselt.

Az orosz származású szerzõ, akit 1921-ben ûztek el hazájából, 1930-ban írta meg ma is aktuális társadalomfilozófiai fõmûvét. A munka alapvetõ célja, hogy a társadalmak elméletének tanulmányozása közben eljusson...

Szent Ágoston e két munkáját szorosan összekapcsolja témájuk és gondolatmenetük, tudniillik annak a kérdésnek a kifejtése, hogy miként emelkedhet föl a lélek a testi teremtmények szemlélésétől Isten látásáig.

Szent Ágoston mintegy tizenöt évig dolgozott a De civitate Dei - Isten városáról című munkáján, mire az végső formáját elnyerte, és az egyházatya történelemteológiájának monumentális összegzésévé lett.45

Valaha a Három balta vendéglő volt errefelé a legkedveltebb kocsma, meg a Zöld hordó, a Noé bárkája.

Csuda szép gyermekkorunk volt a város szélén. A szűkebb és tágabb környezet, Pesthidegkút, Solymár, Pilisvörösvár, Adyliget, Nagykovácsi, Hűvösvölgy, Nagyrét, a Hármashatár-hegy, ...

Köszöntő kötet Grynaeus Tamás70. születésnapjára

Egykor kietlen tájakon haladtak át a fehér ruhás magyar pálosok, akik közel 630 évvel ezelőtt létrehozták a csodálatos épületegyüttes elődjét, a magas tornyaival már messziről látható Czestochowa kolostorát.

A székelység épített örökségének egy töredékét és annak történelmét tárja elénk e mű.