Sághy Marianne hiánypótló műve az „első szerzetesség" nagy generációját mutatja be 357-387 között. Azt követi nyomon, hogyan lesz az egyéni életérzésből társadalmi mozgalom. A szerző a hagiográfia műfajának kialakulását az evangélium és a filozófus-életrajzok hagyományába illesztve vázolja fel. Origenész „életrajzától" Szent Antal, Remete Szent Pál, Malchus és Hilarion életrajzáig elemzi az egyiptomi szerzetesség nyugati modelljének ki- és átalakítását, a szentről vallott sokféle elképzelést, a szent ember társadalmi funkciójának változását, hatalom és aszkézis viszonyát.

Tartalom

Köszönetnyilvánítás
Bevezetés: AMICI DEI: Szent és szentéletrajz a későantikvitásban
Isten és ember a későantikvitásban
Szent és szöveg: értelmezési problémák
Szent és kultusz: történelmi problémák
I. fejezet: „ESTOTE ERGO VOS PERFECTI..."
Az aszkéta hagyomány változatai
Az evangéliumi örökség
A helyi hagyományok kialakulása
Cupio esse et dici Christianus: Origenész
Várostól a sivatagig: az aszkézis változatai
Pakhómiosz és a közösségi szerzetesség
II. fejezet: „QUID SIT CHRISTIANUM ESSE?"
A keresztény szentéletrajz változatai
Az ariánus válság
III. fejezet:
Remete Szent Antal
Athanásziosz krisztológiája
Athanásziosz és a szerzetesek
Élet és evangélium
A keresztény én születése
„Teremtsük újra Ádám dicsőségét..."
Antal halála
Megismerés
A sivatag
Isten Fiai és az Igazság Háza
IV. FEJEZET: NOVUS PARADISICOLONUS:
Remete Szent Pál
A latin aszkétamozgalom és a Vita Antonii
Az ariánus válság latin hősei
Cicero és a táncosnők: Jeromos szerzetesi eszményei 374-ig
Bonosus és a „sivatag"
A hit mindenre képes: Remete Szent Pál
Szentek találkozása: Antal és Pál
Üldözés
Műveltség
Pénz
Barátságos bestiák
A halál
Az aszkézis mint program és mint irodalom
Újabb remeteregények
História magistra vitae: a tanítástól az erkölcspéldázatig...
A latin hagiográfia megújítása: Malchus és Hilarion élete
Jeromos és a „szent hely" fogalma
Jeruzsélem: a szerzetesség szentélye
Jeruzsálem, a keresztény Athén
Betlehem, a szerzetesi Paradicsom
A szentföldi Grand Tour
Szent hely, szent ember, szent sír
Epilógus: Laus perennis: Szöveg és közösség
Források
Bibliográfia
Névmutató

Oldalszám: 327

Kiadási év: 2005