Nincs termék a kosárban!
Szám szerint tizennégy, rövidebb-hosszabb tanulmány olvasható a könyvben; olyan, amely nem kizárólag a klasszikus palócság, hanem az északi magyar népterület széles földrajzi sávjában és különféle, jobbára...
A Herman Ottó Múzeum műkincsei című kiadvány a múzeum létesítésének 100. évfordulójára jelent meg. A múzeum tárgyi gyűjteményének legértékesebb és legszebb darabjaiból nyújt válogatást. Mint minden válogatás, természetesen ez is önkényes...
Tokaj, e név évszázadokkal ezelőtt bevonult a hazai, sőt az egyetemes történelembe, az emberi kultúrhistóriába. Világhírű terméke a bor, vagy ahogy emlegetik "a tokaji" nem hagyta halványodni a hírnevét. Ahhoz azonban, hogy Tokaj teret hódítson a művelődé
A Magyarországon egyedülálló gyűjtemény alapjait Hajdu Ráfis János és felesége, Bakos Mária vetette meg. A mezőkövesdi házaspár közel félszáz erőgépet és félezer díszes kovácsoltvas munkát ajánlott fel az államnak azzal a feltétellel, hogy...
Az üvegből készült tárgyak népi kultúránkban betöltött helyét, szerepét még napjainkban sem határozhatjuk meg kellő mértékben. Még mindig azt kell bizonyítanunk, hogy ezeknek az eszközöknek fontos, nélkülözhetetlen...
A pincetok egy rekeszekre osztott fedeles láda volt, amely a borral töltött palackok, az ún. pincetokba való palackok tárolóhelyéül, egyúttal védelméül is szolgált.
A szőlészeti-borászati szakírók állítása szerint évszázadok óta szokás Tokaj-Hegyalján a jobb évjáratú borok lepalackozása. A szőlősgazda ily módon félretett magának a kiváló nedűkből ünnepélyes alkalmakra: keresztelőre vagy esküvőre...
Borsod-Abaúj-Zemplén középkori várakban az ország egyik leggazdagabb megyéje és ezzel párhuzamosan a várkutatások számát tekintve is igen eredményes. Ezen régészeti kutatások az elmúlt tíz esztendő során is újabb és újabb...
„A XIX. század hozta meg számunkra az igazi polihisztorokat: Brassai Sámuelt, Pulszky Ferencet és Herman Ottót. Vele azután sírba is szállott az utolsó magyar polihisztor: a legtermékenyebb, a legnemzetibb, a legmaradandóbb hatású.”
Az egykori Abaúj és Zemplén megyék határán, Sátoraljaújhely központjától öt kilométernyire fekszik a mára már vele egyesült falucska, amelynek neve országszerte ismert. Petőfi 1847 nyarán járt ott, s tisztelgett a „szent öreg”, Kazinczy Ferenc emléke előt
Életének és munkásságának legfontosabb célkitűzése a magyar irodalom népszerűsítése és a néphagyomány feltárása, ápolása volt.