Nincs termék a kosárban!
Idős korban az emlékezet szívesen időzik a múltban, a fiatalság eseményei, élményei ismét feltámadnak és mintegy új fényt kapnak. Dr. Balogh Elemér nyolcvanadik évén túl nótákra emlékezik, gyermekkora és ifjúsága dalaira, amelyeket egykor Sárhidán "danoga
A XVIII. század végét követő fél évszázadnyi időszak alatt számos, elsősorban földrajzi és statisztikai, részben gazdasági leírása született Magyarországnak, s ezek már a nagyközönség kezébe is kerültek. Vályi András: Magyarországnak leírása három kötetéb
Zala megye középkori és kora-újkori történetének legfontosabb forrásai az oklevelek. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára jelen állaimban 438 db Mohács előtti oklevelet őriz. Szent Istvánnak a zalavári apátság alapításira vonatkozó...
Zala megye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711. című sorozatunk első kötetét tartja kezében az olvasó. Megyénk közgyűléseinek és törvényszékeinek a jegyzőkönyvei a mai Magyarország területén a legkorábbiak közé tartoznak, 1555-ből maradtak fen
A MNL Zala Megyei Levéltárában, Zalaegerszeg város régi levéltára iratai között 712 darab írásos végrendelet maradt fenn a 18-19. századból. A gyűjtemény létrejötte Sebők Samu gimnáziumi tanárnak köszönhető, aki 1901-ben...
Kötetünkben mindazokat a történeti forrásokat felvettük, amelyek 1956. október 23-tól, az eseményekkel egyidőben születtek, továbbá mindazon iratokat, amelyek november 4-i szovjet megszállást követően a forradalom...
"...Ott állok a templomtéren mozdulatlanul, nézem a szobrot, melyet a hősöknek emeltek azok, akik talán holnap halnak meg a szabadságért. ...A szobor nem művészi munka. Nem világhírű alkotás, de nekünk többet ér, mint Dárius minden kincse. A frissen épít
Kötetünk Zala megye 1944 október és 1947 szeptembere közötti történetének legjellemzőbb epizódjait próbálja meg a közölt dokumentumok segítségével bemutatni.
A Gyulafehérváron 1884-ben született Fára József 1917-től 1938-ig Zala vármegye, attól kezdve 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnoka volt, 1953-ig pedig a Levéltárak Országos Központjában dolgozott. Személyében Zala vármegye első...
Forrásgyűjteményünk válogatott dokumentumok segítségével mutatja be a polgárosodás 1867 és 1918 között lezajlott folyamatát Zala megye két központi szerepkört betöltő településén, Zalaegerszegen és Nagykanizsán.
Zala vármegye a reformkorban - elsősorban Deák Ferenc politikai hátországaként - a magyar liberális reformellenzék egyik fellegvára volt.