Nincs termék a kosárban!
A veszprémi bazilika korábbi barokk épületét báró Hornig Károly veszprémi püspök (1888–1917) az egyházmegye 900 éves fennállásának évfordulójára Aigner Sándor építésszel neoromán stílusban átépíttette. A barokk székesegyház külső megjelenéséről és belső..
"Nem kevés fájdalommal kintelenítünk ezen utolsó romlásunkban az Felséges Consiliumhoz, mint szegényeknek pártfogójához folyamodnunk a végett tudniillik: hogy valamint már ennekelőtte nem ugyan az T. N. Vármegyének akarattya ellen, sőtt kegyes adott tanát
Jelen kötetben az oszmán háborúkat követő reorganizáció idejét élő püspökség Zala vármegyei területeinek virágzó barokk korszakába, a 18. század utolsó éveibe nyerhetünk átfogó bepillantást ...
A veszprémi székeskáptalan a város többszöri török megszállása után 1630-ban ugyan újból megkezdte működését, de csak a 18. század biztosított nyugodtabb körülményeket a kibontakozáshoz. A háborús idők elmúltával a káptalan igyekezett betelepítéssel...
A Zala Megyei Levéltár kiadványsorozatának, a Zalai Gyűjteménynek ezen újabb tanulmánykötete, a XIII. századtól egészen a XX. század közepéig kíséri végig a Kedves Olvasót, felvillantva Zala megye történetének egy-egy, a legújabb kutatások által feltárt e
A Zala Megyei Levéltár kiadványsorozatának, a Zalai Gyűjteménynek ezen újabb kötetében a Tisztelt Olvasó két olyan megyeleírást talál, amelyek eredetijével sajnos nem a mi intézményünk büszkélkedhet. Tartalmi fontosságuk okán azonban kötelességünknek érez
A kötetben szereplő dokumentumokkal átfogóan, tematikai megkötöttség nélkül próbáljuk meg bemutatni Zala megye politikai, társadalmi és gazdasági életének átalakulását 1947 és 1956 között. A mű mind formai...
Huchthausen Lajos veszprémi egyházmegyés pap 1900. január 4-én született, lelkét 1998. október 13-án adta vissza Teremtőjének. Hosszú élete során megfordult Veszprémben, ahol tanulmányait végezte, mint káplán Murakeresztúron és Barcson, majd 1935 és...
A Zala Megyei Levéltár polgári kori jogszolgáltatási iratanyaga az intézmény össziratállományának mintegy 12 %-át teszi ki. A relatíve nagy terjedelmű iratanyag kutatásához ugyanakkor ez ideig nem készült olyan, akárcsak vázlatos...
A három város 1873-ban történt egyesítését övező egykorú megnyilvánulások és a későbbi pompás ünnepségek némileg félrevezetőek. Elfeledik ugyanis azt a tényt, hogy a budapesti történések...
Hosszú időn át fennállott, ám - ennek következében is - számos átalakuláson átment intézmények esetében sokszor nem könnyű feladat létrejöttük időpontjának meghatározása.
„Az itáliai építészet eleven visszfényét érezzük Ybl alkotásain, az Operán, a Várbazáron. Ő egy kissé Itáliát varázsolta ide velük: északabbra, nekünk. S mintha ez a késői visszfény -akár az alkonyi fény a Canal Crandén
I. kötet 1861-1869 II. kötet 1870-1873 III. kötet Mutatók
A 2014 novemberében Budapest Főváros Levéltára kiadásában megjelent Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (szerkesztők: Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin) könyv sikere továbbgondolásra késztette az alkotók egy csoportját.
Budapest Főváros Levéltára 2009-ben indította útjára építészettel és építészekkel foglalkozó sorozatát, amely Budapest neoreneszánsz építészetétől Kós Károlyon át Ybl Miklósig ívelt.
Ybl Miklós születésének bicentenáriuma a 2014. évben alkalmat adott, hogy az életművet különböző szempontok szerint újra áttekintsük. Budapest Főváros Levéltára - Ybl tervhagyatékának őrzője - együttműködve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A reformáció térnyerése és az oszmán hódítás, aminek következtében a veszprémi egyházmegye a 16-17. században a hódoltság és a Magyar Királyság határvidékére került, magával hozta a katolikus egyházi...
A tizenhét tanulmány a középkortól a 20. századig terjedő időszakban mutatja be a veszprémi egyházmegye történetét, illetve a világi közigazgatás fejlődését.
Dr. Kredics László, a Veszprémi Érseki Könyvtár vezetője 2012-ben ünnepelte 80. születésnapját. Pályatársai, egykori és jelenlegi munkatársai, tanítványai ez alkalomból az ünnepeltnek dedikált tanulmánykötetet készítettek, amely 17 szerteágazó témájú...
Zala vármegye a reformkorban - elsősorban Deák Ferenc politikai hátországaként - a magyar liberális reformellenzék egyik fellegvára volt.