Nincs termék a kosárban!

Szulovszky János (szerk.): A kézművesipar története Magyarországon

Szulovszky János (szerk.): A kézművesipar története Magyarországon

Cikkszám : S9789634164616
Kiadó:
HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Fogyasztói ár6.200 Ft
Ár / kg:

Hogyan tanúskodnak a vasművesség emlékei az avar-magyar együttélésről? Milyen mesterségeket űztek Árpád fejedelem Kárpát-medencében letelepedő magyarjai? Mit tudunk ma az úgynevezett szolgáló népek rendszeréről? Milyen kapcsolódások mutatkoznak az ókori római művelődésből ismert hét szabad művészet és a kézművesség középkori csoportosítása között? Hogyan bontakozott ki, majd alakult át a magyarországi céhrendszer? Mi jellemezte a három részre szakadt ország kézművességét? Milyen problémákat okozott a 18. század húszas éveitől kezdve a céhek bezárkózása, és milyen állami beavatkozások történtek a céhes visszaélések felszámolása érdekében? A gyáripar hogyan hatott a különböző kézművesiparokra? Milyen mentalitásbeli különbségek mutatkoztak a két világháború közötti iparosnemzedékek között? Az államszocializmus évtizedei alatt milyen esélyei voltak a magánkisipar fennmaradásának? Hogyan szorult satuba a "maszek", s miként lazult a rá nehezedő nyomás? A rendszerváltás után milyen adottságok segítették elő a sikeres kézműveskarriert? A harmadik évezredben van-e még helye, létjogosultsága a kézművességnek?
Mindezekre a kérdésekre - és sok minden másra - választ nyújt e könyv, mely a Hauszmann Alapítvánnyal együttműködve valósult meg.

 

Tartalom
A magyarok és a kézművesség a Kárpát-medencében / Szulovszky János
A Kárpát-medencei kézművesség emlékei a 9. században / Gömöri János
Hatalmi övezetek
A kézművesség szintjei
Háziipar
Piacra termelő kézművesek
Felülről szervezett szolgáltatói ipar
A fejedelmi udvar igényeit ellátó mesterek
Az avar-magyar együttélés problémája
Összefoglalás
A 9-10. századi Magyar Fejedelemség kézműves hagyatéka / Langó Péter, Tóth Boglárka, Félegyházi Botond, Zágorhidi Czigány Bertalan, Polónyi Emese, Wilhelm Ákos, Harangi Flórián, Takács Miklós, Török Béla, Libnár Tamás
A források problémája és a kutatásuk kapcsán felmerülő kérdések / Langó Péter, Libnár Tamás
Vasművesség / Tóth Boglárka, Félegyházi Botond, Török Béla
Vasércbányászat, kohósítás, kovácsolás
Fegyverkészítés
Fokosok, balták
Lándzsák
Szablyák és kardok
íjászfelszerelés
Ötvösség / Polónyi Emese
Alkalmazott technológiai eljárások a honfoglalás kori fémtárgyaknál
Fazekasság / Takács Miklós
Fafaragás, ácsmunka / Wilhelm Ákos
Agancs- és csontművesség / Wilhelm Ákos
Bőrművesség, szűcsmunka / Zágorhidi Czigány Bertalan
Textilművesség / Harangi Flórián
Gyapjúfeldolgozás és nemezművesség / Harangi Flórián
Összefoglalás / Langó Péter, Libnár Tamás
Kézművesség az Árpád-korban / Takács Miklós
Az Árpád-kori kézművesség a régészeti leletek tükrében
Vasolvasztás, vasfeldolgozás
Színesfém-megmunkálás, ékszerművesség
Fazekasság
Szövés-fonás
Csontművesség
Az Árpád-kori kézművesség az írott források tükrében
A középkori kézművesipar fejlődése és szerveződése a Magyar Királyságban / Skorka Renáta
A kézművesipar színterei a középkori Magyarországon
Kézművesek a városi térben
A kézműves-szerveződések kezdetei
A legkorábbi magyarországi céhek
A kézművesség korai szabályzatai
Korszakváltás a 15. század közepén
Kézművesmesterek és a segéderők
A mesterek és hivatali kötelezettségeik
A mezővárosi kézművesség jellemzői
Kézművesség a három részre szakított Magyarországon / Búza János
Bányászat
Vasbányászat és vasgyártás
Sóbányászat
Élelmiszeripar
Malomipar
Sütőipar
Sörfőzés
Vágás és húsmérés
Bőrkikészítés és -feldolgozás
Ruházati és szövőipar
Fémművesség
Fa- és építőipar
Egyéb iparágak
A városok iparos- és kereskedőnépessége
A kézművesipar a céhek újraszerveződésétől a céhvilág alkonyáig / Tuza Csilla
A céhes élet megindulása, újjászerveződése
Céhek: felszámolni vagy megőrizni?
Helytartósági felmérések az ipar és a céhek állapotáról
Fiók(leány)céhek, vonzáskörzetek
Iparűzés a falvakban és az uradalmakban
A céhek belső élete
Az inasok és legények helyzete
Állami szabályozás 1765-ig
Állami beavatkozás 1765 után az Iparrendtartás kiadásáig
Kézművesipar a tőkés viszonyok kibontakozása idején / Szulovszky János
Iparszabadság: de facto
Iparszabadság: de jure
Korlátozott iparszabadság
Ipartámogatás
Háziipar
Szakképzés
Etnikumok és mesterségek, asszimiláció
Az iparűzők térbeli megoszlása
A hagyományos kézművesipar felbomlása
Átalakuló és új iparok
Bérezés, jövedelmi különbségek
Mentalitásbeli akadályok
Összefoglalás
Epilógus: az első világháború hatásai
Kézművesipar, kisipar a két világháború között / Szulovszky János
A kis- és kézművesipar a megváltozott körülmények között
A kézművesipar súlya és jelentősége
Életmód, presztízs
Mesterségek, új kihívások
Az iskolázottság növekvő szerepe
Három nemzedék a kisiparban
A magyarországi kézműipar változásai 1945-től a 2010-es évekig / Kaposi Zoltán
Város és falu, iparos és kézműves. A magánkisipar a második világháború utáni években
A kis- és kézműipar változásai az államosításoktól a gazdasági reformig terjedő időszakban
Az első ötéves terv és a kisipar átszervezési modellje
A fennmaradás esélye: a kisipari termelőszövetkezetek
A kézműipar lehetőségei az 1968-as gazdasági reform után
A szövetkezeti kézműipar az 1970-1980-as években
Gazdasági rendszerváltás és a kézműipar
A magánkisipar lehetőségei
A kisipari szövetkezetek átalakulása
Intézményesedés és kézműves-képviselet
Fennmaradás, fejlődés és a kézműves-stratégia
Kézművesség a 3. évezred elején / Szulovszky János
Egy felfedezésre váró kincsestár: a kézműves örökség
A kézműves örökség mint gyógyír
Rövidítések
Képjegyzék
Felhasznált és ajánlott irodalom
Szerzőink

 

Oldalszám: 296

Kiadási év: 2024

Ajánljuk még:

Please publish modules in offcanvas position.