A katalógus a kiállítás tematikus egységeit követve elemző tanulmányokat közöl a nyelvrokonságról, a finn-magyar kapcsolatokról, elemzi a halászat és a rokonság kérdéseit, megvilágítja a kelet-nyugat közötti helyzet sajátosságait, a finnországi kisebbségek helyzetét és bemutatja az agrártársadalom-ipari társadalom-információs társadalom közötti átmenet legfontosabb állomásait. Az egyes sztereotípiákat felvillantó fejezetek után ott vannak a képek a tárgyakról, fotókról, a kiállítás egyéb illusztrációs anyagáról. A tárgyak leírásait sok esetben az adott tárgyat részletesebben is bemutató elemzés egészíti ki. Ezek közül ki kell emelni azokat a történeteket, amelyeket a tárgyakat kölcsönadó magánszemélyek írtak az általuk behozott tárgyakról, és rajtuk keresztül a Finnországhoz fűződő viszonyukról.
A katalógus és a kiállítás megfogható tárgyakban és képekben próbál néhány sajátos gondolatot megfogalmazni a magyarok finnekről alkotott képéről és mindennek változásáról. Közben bizonyos motívumok ismétlődnek, vagy több oldalról mutatkoznak meg, bizonyos szálak összeérnek, egymásba fonódnak. Megismerkedhetünk Rácz Istvánnal, az érzékeny szemű fotóssal és Kalevala-fordítóval vagy Vikár Bélával, akit – túl azon, hogy a finn nemzeti eposz első fordítója volt – néprajzi gyűjtőként is megismerhetünk. Egy finnországi település, Lapua neve több vonatkozásban is szóba kerül: innen származik a finn mezőgazdaság kapcsán bemutatott család, ugyanakkor itt volt a téli háború idején a segítségüket felajánló magyar önkéntesek gyülekezőhelye is. Alvar Aalto munkássága természetszerűleg szóba kerül az építészet és a design kapcsán egyaránt. Akseli Gallen-Kallela sem csupán mint festő és a Kalevala illusztrálója jelenik meg, hanem többek között mint sítalpakat faragó ezermester is, aki magyarországi barátainak is ajándékozott léceket.
Amiben a Néprajzi Múzeum finn kiállítása alapvetően különbözik minden eddigi – finnekkel kapcsolatos – kiállítástól, az egyrészt az, hogy vállaltan a hétköznapi tárgykultúrát helyezi a középpontba, a bemutatáshoz a néprajzi muzeológia eszköztárát hívja segítségül, másrészt pedig hangsúlyosan magyar szemüvegen keresztül próbálja meg bemutatni e hozzánk sok szempontból közel álló nép bizonyos jellegzetességeit, kultúrájának néhány elemét.

Tartalom / Contents

Szarvas Zsuzsa: (M)ilyenek a finnek? Bevezetés / How we See the Finns? Introduction
Hasonlóságok – különbségek / Similarities and Differences
Csepregi Márta: Csak nyelvrokonok – de ez is elég / Like in Language Only – but Even That Will Do
Szíj Enikő: Finn-magyar kapcsolatok / Finnish-Hungarian Relations
Szilágyi Miklós: Halászat és rokonság / Fishing and Kinship
Szarvas Zsuzsa: Kelet és Nyugat között / Between East and West
Szarvas Zsuzsa: Finnországi kisebbségek / Minorities in Finland
Szarvas Zsuzsa: Agrártársadalom – ipari társadalom – információs társadalom / Agricultural Society – Industrial Society – Information Society
Kerezsi Ágnes, Szojka Emese: Erdőből a városba / From the Forest to the City
Bata Tímea: A Kalevalától a finn metál zenéig / From the Kalevala to Finnish Heavy Metal
Bata Tímea: A hótalptól az autóversenyzésig / From Snowshoeing to Automobile Racing
Kerezsi Ágnes: A finn népviselettől a Marimekkóig / From Finnish Folk Costume to Marimekko
Szarvas Zsuzsa: A gumicsizmától a mobiltelefonig / From Rubber Boots to the Mobile Phone
Szarvas Zsuzsa: A kéregedénytől a finn designig / From Bark Pots to Finnish Design
Bibliográfia/ Bibliography
Földrajzi mutató/ Index of Geographical Place Names
Névmutató/ Index of Names

Oldalszám: 316

Kiadási év: 2009