A kommunista hatalom 1950-ben hozta létre Nagy-Budapestet, és ezzel párhuzamosan tért át a szovjet típusú tanácsrendszerre. A 75 éve történt, ám máig ható eseményről Budapest Főváros Levéltára 2025-ben kiállítást rendezett. A feladat végrehajthatósága az utolsó hónapokig komoly fejtörést okozott. Hogyan lehet egy politikai döntést a mai kornak is megfelelő, színvonalas kiállításon bemutatni, hiszen a levéltár képanyaga erről a témáról elég szegényes, az iratanyag képi megjelenése sem túlságosan attraktív. Mit mutassunk be 1950-ről, amikor ez tulajdonképpen a puszta politikai döntés meghozatalának dátuma volt, és minden adott volt hozzá? Végül a csatlakozott 23 településre koncentrálva, az egyesítés indoklásaként is gyakran emlegetett gazdasági, politikai, közigazgatási és közlekedési szempontok szerint mutattuk be azt az utat, amely Nagy-Budapest létrehozásához vezetett.

Tartalom

ELŐSZÓ
A NAGY-BUDAPESTHEZ VEZETŐ ÚT
A városok egyesülési tervei
A peremterületek összekapcsolódása Budapesttel
Új lakóhelyek a peremterületeken
Az ipar
A közlekedés
A közművek
A közellátás
Az egészségügy
A kultúra terei
Adalékok a Rákosi-korszak egyházüldözéséhez
A rendőrség
A vámvonal
A természeti környezet változása a létrejövő Nagy-Budapest területén
A VÁROSEGYESÍTÉS
A városegyesítésről szóló döntés, 1949
A tanácsok létrehozása
Személycserék a pártban és a közigazgatásban
Nagy-Budapest a sajtóban
AZ EGYESÍTÉS UTÁNI BUDAPEST
A közellátás
A közlekedés
A lakhatási körülmények változása
Könyvtárak, mozik, strandok
Rendészeti kérdések
A nagy-budapesti sportélet
Budapesti utcaátnevezések
Hitoktatás és vallásgyakorlás az ötvenes években Budapesten
Kísérlet Nagy-Budapest revíziójára 1956-ban
Idézett források, felhasznált irodalom

Oldalszám: 103

Kiadási év: 2026