A kezdetektől a XII. századig, A XII.-tól a XX. századig I-II.

Tartalom A kezdetektől a XII. századig
A civilizáció
Első könyv. Gazdasági tevékenység
Első fejezet. Mezőgazdaság. A földbirtok művelése .
Második fejezet. Kereskedelem és ipar
Harmadik fejezet. A jövedelmek kezelése.
Jótékonysági intézmények
Második könyv. Szellemi tevékenység
Első fejezet. Tanulmányok, iskolák, scriptoriumok; könyvtárak;
a régi klasszikusok műveinek megőrzése
Második fejezet. Irodalmi termés; a tudományok általában
és a szent tudományok alkotásai
Harmadik fejezet. A történetírás
Negyedik fejezet. A bencések tevékenysége a latin irodalom
területén, szerepük a nemzeti irodalmak születésében.
Természettudományos és matematikai művek
Harmadik könyv. Művészeti tevékenység
Első fejezet. Az építészet
Második fejezet. A szobrászat
Harmadik fejezet. A festészet, a miniatúra, az aranyművesség és a zene 2
A festészet .
A miniatúrák
Az aranyművesség
A zene
Negyedik könyv. A bencés lelkiség
Első fejezet. A liturgia
Második fejezet. Lelki élet Szent Benedek és Szent Gergely szerint.
Lelkiségi szerzők és aszketikus gyakorlatok a IX. századig
Harmadik fejezet. Lelkiségi szerzők a X.
kezdetéig
Utószó
FÜGGELÉK. Bencés naptár
Utószó a magyar kiadáshoz
Névmutató
Helynévmutató
Fontosabb rövidítések
Térképek
századtól a XII. század

Az apátságok gazdasági életének helyzete, ahogy az a korai középkorra vonatkozólag ismeretes, már a XII. század előtt megváltozik. Ekkortól általános, hogy - Anglia kivételével - a nagy kolostori birtokok veszítenek területeikből, van úgy, hogy tekintélyes mennyiséget is. Sok egyéb közül két példa: Lobbes apátságának Hainaut területén, amely 868 és 869 között 184 villát birtokolt, a XII. század végén nincs több birtoka, mint körülbelül harminc villa - Saint-Germain-des-Prés birtokai, melyeket a IX. század elején Irminon Polyptique című lajstroma jegyzett, mintegy 33 ezer hektárra rúgtak, és ez még csak a híres apátság birtokainak egy részét tette ki. 1384-ben már csak 2434 hektárja van az apátságnak, leszámítva a hűbéri kötelékektől mentes birtokokat.
Általában elmondható, hogy az apátsági javadalmakhoz tartozó területek sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek, mint a konventi javadalmakhoz tartozók.
Ezek a veszteségek többféle okkal magyarázhatók. Néha a politikai vagy katonai eseményekből következtek. így történt, hogy a francia apátságok a normann betörések során elvesztették normandiai birtokaikat. Ennél gyakoribb volt, hogy a kolostori birtokok apránként morzsolódtak fel azoknak a csapásoknak a nyomán, amelyeket uraik bitorlása vagy a szomszéd földesurak fosztogatásai mértek rájuk. Végül pedig tovább aprózta a kolostori földbirtokot a gazdasági természetű események nyomása, ahogy majd látni fogjuk, valamint a hűbérbirtokok hűbérbe adása vagy megalapítása. Gyakran előfordult az is, hogy az apátságnak el kellett idegenítenie földjeit: eladta őket, hogy megszabaduljon a rá nehezedő adósságoktól. Ez gyakori eset volt, kiváltképpen Itáliában.

Tartalom A XII.-tól a XX. századig I.

Első könyv
Gazdasági tevékenység
Első fejezet. Mezőgazdaság, a földbirtok művelése
Második fejezet. Kereskedelem és ipar
Harmadik fejezet. A jövedelmek kezelése, jótékonysági intézmények, különféle tisztségek
Második könyv
Szellemi tevékenység
Első fejezet. Scriptoriumok és nyomdák. Könyvtárak
Második fejezet. Iskolák és egyetemek
Harmadik fejezet. Az irodalmi tevékenység: a teológia
a) A Xll.-től a XVII. századig
b) A XVII.-tői a XX. századig
Negyedik fejezet. Kánonjog, filozófia l6l
a) Kánonjog l6l
b) Filozófia 179
Ötödik fejezet. Történetírás
a) A Xll.-től a XVII. századig
b) A XVII.-től a XX. századig
Hatodik fejezet. Hozzájárulás a latin irodalomhoz és a nemzeti irodalmakhoz; a természet- és az egzakt tudományokhoz
Utószó a magyar kiadáshoz
Névmutató
Helynévmutató
Pontosabb rövidítések
Térképek

A román művészet, vagy ahogy nevezték, a monasztikus stílus, tovább fejlődött a XIL sz. folyamán valamennyi általa meghódított országban. Ezt már eléggé bemutattuk ahhoz, hogy ne kelljen visszatérni rá. Mindazonáltal meg kell világítanunk néhány tényt, mely az itt tanulmányozott időszakot jellemzi. Németországban a román stílus ebben a korszakban olyan tökélyre jutott, olyan eredetiségre és népszerűségre, ami sokáig éltette, minden más országnál tovább. Angliában az angol - normann bencés templomokat jellemző dekoratív mértékletesség a XII. századra az ornamentáció túlértékelésébe torkollott, s ennek, úgy tűnik, nem volt más határa, mint az anyagi eszközök korlátozottsága. Talán Cluny befolyásával magyarázható ez. Eltartott egészen a gótikus korig.
A XII. században jelent meg .Angliában újdonság, amely egyetemes sikerre volt hivatott. Egészen 1120 körülig az oszlopfők fejlemeze négyszögletes volt. Ezzel a dátummal azonban megjelentek a kör alakú fejlemezek Gloucester és Tewkesbury apátsági templomaiban a templomhajó kerek oszlopain, majd feltűnnek jóformán mindenütt. Nemsokára megszületnek a nyolcszögletű fejlemezek, melyek közül a legrégebbiek Durham templomhajójában találhatók 1128-ból, valamint más bencés templomokban is, nevezetesen Reims Saint-Remiről elnevezett templomában.

Tartalom A XII.-tól a XX. századig II.

Első könyv. Művészeti tevékenység
Építészet
Szobrászat
Festészet és miniatúra
a) Festészet
b) Miniatúra
Ötvösművészet és zene
a) Ötvösművészet
b) Zene
Második könyv. A bencés lelkiség
A liturgia
a) A mise és a zsolozsma
b) A liturgikusok
Bencés lelkiség: általában és a szokások
A XII. század egyházi szerzői
Lelkiségi szerzők a XIII. századtól a Trentói Zsinatig
A Trentói Zsinattól a XVIII. század végéig terjedő időszak szerzői
A XIX. és XX. század lelkiségi szerzői
Epilógus
Utószó a magyar kiadáshoz
Névmutató
Helynévmutató
Fontosabb rövidítések

Oldalszám: 483+351+355

Kiadási év: 1998-2006