Miért akart valaki ügyvéddé válni, mit gondoltak az ügyvédek saját társadalmi szerepükről? Mi képezte az ügyvédek szaktudását, kiket képviseltek és milyen gazdagok voltak? Mi jellemezte az ügyvédség és az állam kapcsolatát, hogyan működtek az ügyvédi testületek, mit kezdtek a rájuk ruházott autonómiával? Ezek a kérdések és a kötetben felkínált megközelítések elvezetnek bennünket az ügyvédek világába, egy hivatás 19. századi mindennapjaiba.

ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
2. ELMÉLETI KERETEK
Polgárosodás és professzionalizáció
Az ügyvédi hivatás Magyarországon
Feudális és merkantil ügyvédség
Kutatási eredmények az ügyvédség történetéről
Az elemzés szempontjai
3. AZ ÜGYVÉDDÉ VÁLÁS TÖRTÉNETEI
Jurátusok, honoráciorok, táblabírák és gyakorló ügyvédek
Hivatalnokok és ügyvédek
A joghallgatók létszáma
Az ügyvédek létszáma
Az ügyvédség társadalmi származása
Az ügyvéddé válás motivációi
4. AZ ÜGYVÉDI SZAKTUDÁS
A jogászképzés rövid története
Az ügyvédi képesítő vizsga
Az ügyvédi vizsga 1874 után
Az ügyvédi vizsga színvonala
Az ügyvédvizsgáló bizottság működése .
Egy ügyvédi vizsga története
Ügyvédjelöltek és a munkaerőpiac
5. ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG ÉS SZAKMAI SPECIALIZÁCIÓ
A numerus clausus-vita
Kéler Sándor ügyvédi tevékenysége .
Specializáció a századelőn
Specializáció a századfordulón
Specializáció az 1910-es években
Hagyományos és szakosodott ügyvédek
6. A BUDAPESTI ÜGYVÉDEK GAZDASÁGI POZÍCIÓI
Ügyvédek a részvénytársaságokban: számok és arányok
Átalakulás a századfordulón
Gazdasági ügyvédség
A gazdasági ügyvédek szerepe
7. A BUDAPESTI ÜGYVÉDEK JÖVEDELMI ÉS VAGYONI VISZONYAI
Az ügyvédi társadalom anyagi helyzete és társadalmi megítélése
A virilizmus intézménye
Hozományból közös vagyon
Ingatlanbirtoklás és befektetési szokások
8. A BUDAPESTI ÜGYVÉDSÉG INTÉZMÉNYESÜLÉSE
Szakmai egyesületek és autonóm köztestület
Törésvonalak és személyi torzsalkodások a kamarai választásokban
Stabilitás és sokszínűség a kamara élén
9. AZ AUTONÓMIA ÉS A SZAKMAI TEKINTÉLY ÖSSZEFÜGGÉSEI
Az ügyvédi kar nem védelmezett tekintélye belépés feletti jogkör
Az autonómia megtestesülése - a fegyelmi jogkör fegyelmi eljárások számszerű alakulása
Az ügyvédi tekintély további kérdései
Autonómia mint a professzionalizáció elengedhetetlen eleme
10. AZ ÜGYVÉDI HIVATÁS ÖNKÉPE
A jog fejlesztői, a társadalom védelmezői
A törvények véleményezése
Az 1896. évi ezredévi történeti kiállítás
Országos ügyvédgyúlések - az egyetemesség kérdése
A nyugdíjügy
11. ÖSSZEGZÉS
12. MELLÉKLET
FORRÁS ÉS IRODALOMJEGYZÉK
NÉVMUTATÓ
SUMMARY

Oldalszám: 520

Kiadási év: 2024