A forradalmárok, bár a marxi és lenini elveket ismerték, vagy legalábbis élt róluk valami idealizált kép a köztudatban, 1956 forradalma inkább ideológiamentes volt, mint szocialista. Még a nagyüzemi munkásság körében sem a kommunizmus reformja volt a cél. Idealisták voltak, nem ideologisták. Természetes, emberi igényeket szerettek volna kielégíteni. Nem elvek, hanem értékek mentén küzdöttek. Ezért tudott annyi embert egyesíteni a forradalom. Az ideológiamentesség azonban nem jelent programnélküliséget. Határozott, megfogalmazott elképzelések vezették ’56 forradalmárait.
A szavak és szólamok között azonban nehéz eligazodni. A forradalom szereplőinek igazi arcát tetteik mutatták meg. A történések pedig magukért beszélnek. Anélkül, hogy túlzottan általánosító megállapítást tennénk, nem feledve, hogy a személyes mozgatórugókat tökéletesen meg nem ismerhetjük, látva, hogy az indulatok mindenkiben magasra csaptak, bátran kijelenthetjük, hogy Salgótarjánban és az acélgyárban az utóbb „ellenforradalmárnak” bélyegzett személyek emberséges és becsületes módon küzdöttek természetes emberi értékekért, míg ellenlábasaikat elvakította az ideológia, a hatalomvágy. A félelem, az eltompított lelkiismeret gyűlöletet szült, a gyűlölet pedig pusztításban öltött testet.

Tartalom

Rövidítések jegyzéke
L Előszó
fi. Acélgyáriak 1956 forradalma előtt
fH. Acélgyáriak Salgótarján forradalmában
Ili. 1. Tájékozódás és véleményformálódás Salgótarjánban és az acélgyárban a forradalom előtt és annak első napjaiban
A)    Az információ
B)    Véleményformálódás 1956 januárjától a sajtó tükrében
A szocialista beszéd
A kritika megjelenése a szocialista beszéd keretein belül
C)    Tájékozódás az acélgyárban október 27-ig
D)    Nógrád megye elszigeteltsége 1956 októberében
ül. 2. Az október 27-ei tüntetés
A)    A tüntetés eseményei
B)    A salgótarjáni forradalom kitörésének pár kérdése
III. 3. Az acélgyári munkástanács megválasztása - október 29
A)    A választás lefolyása
B)    A munkástanács gondolata
C)    A munkástanács-választás szellemi háttere
D)    A munkástanács gyakorlati tevékenysége 1956. november 4-ig
E)    Összegzés a munkástanácsi gondolatról
III. 4. A forradalom fegyveres testületei
A)    November 4-ig
B)    November 4. és 15. között
A karhatalom megszervezése
A nemzetőrség tevékenysége
Pár gondolat a vértelen fegyveres küzdelemről.
III.    5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején
A)    A sztrájk
B)    A személyi kérdések
- C) A pártszervezés akadályozása
D)    Média: lapkiadás, rádió, propaganda
E)    Diplomácia: kapcsolattartás a külvilággal, más üzemekkel
F)    A sortűz
G)    Utórezgések
IV.    Acélgyáriak a megtorlás gépezetében
IV. 1. A bosszú
IV. 2. A perek
IV. 3. Az „ellenforradalom" belső (acélgyári) felszámolása

V. 4. Az emigráltak
IV.    5. Emberek a megtorlásban
V.    Összegzés
VI.    Utószó
Forrásjegyzék
Felhasznált irodalom
Levéltári dokumentumok
Korabeli folyóiratok
Interjúim, beszélgetéseim

Oldalszám: 139

Kiadási év: 2012