Az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv jelen kötetének tanulmányai három nagyobb egységre tagolódnak. Az első rész a 2023. november 14-én és 15-én megrendezett és Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójához kapcsolódott Fővárosok – fő városok. Az uralkodói székhelyek és fővárosok szerepének változásai a Kárpát-medencében a középkortól a modern korig című IX. Magyar Várostörténeti Konferencián elhangzott előadások alapján született válogatott tanulmányokat tartalmazza. A tudományos tanácskozás anyagának nagyobb részét az Urbs előző, 18. kötetben már közreadtuk.
A második egységben az első alkalommal megrendezett Fiatal Várostörténészek Konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változatából adunk válogatást. A Bárczy István Alapítvány, az ELTE Történettudományi Doktori Iskolája, valamint Budapest Főváros Levéltára közös kezdeményezésére született meg a konferencia gondolata, amely lehetőséget teremt a várostörténet iránt érdeklődő fiatal történészek számára az egymás közötti kommunikációra, és hosszú távon kíván gondoskodni a várostörténet kutatásának utánpótlásáról. A tervek szerint a jövőben kétévenként – a Magyar Várostörténeti Konferenciával váltakozva – kerül sor a fiatalok konferenciájának megrendezésére. A sikeres előadások alapján készített tanulmányoknak pozitív lektori vélemény esetén az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv megjelenési lehetőséget biztosít.
A harmadik rész két tanulmányt tartalmaz, mindkettő egy-egy polgárcsalád többgenerációs történetét mutatja be: a soproni Krueg családét, valamint a pesti Staffenberger családét. A Kruegekről szóló tanulmányában a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy a női családtagok összetartása hogyan erősítette generációkon át a családot. A Felső-Ausztriából származó, Pesten letelepedett Staffenbergerek felemelkedését áttekintve a szerzők a gyors beilleszkedést tartják említésre méltónak, hosszú távon pedig a megtelepedés tartós sikerét emelik ki.

Tartalom

Előszó
Bácskai Vera várostörténeti díj
FŐVÁROSOK - FŐ VÁROSOK. AZ URALKODÓI SZÉKHELYEK ÉS FŐVÁROSOK SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSAI A KÁRPÁTMEDENCÉBEN A KÖZÉPKORTÓL A MODERN KORIG
Mátyás-Rausch Petra: Új tartomány-új főváros? Habsburg várospolitika Erdélyben a 17. század elején (1602-1604)
Jeney-Tóth Annamária: Kolozsvár központi szerepkörei a Rákóczi fejedelmek idején
Tóth Árpád: A (részleges) fővárosi rangját vesztett Pozsony Az elvándorlás dinamikája és társadalmi sajátosságai
Pilkhoffer Mónika: Városépítészet Bécsben és Budapesten a dualizmus korában. Mintakövetés és rivalizálás
Ignácz Károly: Budapest környéke az első világháború alatt és után (1917-1922)
FIATAL VÁROSTÖRTÉNÉSZEK KONFERENCIÁJA
Tóth Miklós: Az 1405. évi királyi kiváltságlevelek és a városi dekrétum
György Árpád Botond: Válás (maros)vásárhelyi módra
Kovács Dániel László: Hol élt a vármegyei elit? Kaposvár és Somogy vármegye kapcsolata, 1749-1836
Kovács Kristóf: Muraszombat, a szlovénok városképű kisközsége. Várostörténet és polgárosodás 1919 nyaráig
Németh Patrik: Romeltakarítás Budapesten az ostrom után (1945-1946. szeptember)
Műhely
Jakab Réka - Tóth Árpád: Egy felső-ausztriai polgárcsalád megtelepedése, beilleszkedése és sikerei a születő nagyvárosban A Staffenbergerek száz éve Pesten, 1772-1878
Szlavkovszky Mariann: A Krueg lányok öröksége. Családi értékek és hagyományok egy soproni polgárcsaládban
Recenziók
Eszik Veronika: Fiume hosszú árnyéka. A városi modernizáció kritikája a 19. század második felében. Ismerteti: Ordasi Ágnes
Ordasi Ágnes: Társadalom és állam kapcsolata Fiumében a dualizmus korában. A magyar állami hatalomgyakorlás lehetőségei, eszközei és korlátai Fiumében. Ismerteti: Eszik Veronik
Szívós Erika: Hétker, zsidónegyed, gettó, bulinegyed? A Belső-Erzsébetváros története a kezdetektől a 2000-es évekig. Ismerteti: DOMBI GÁBOR
VERŐ-VALLÓ JUDIT: Egyedül a nagyvárosban. Garzonotthonok és lakóik Budapesten a 19. század derekától az 1940-es évekig. Ismerteti: BARÁTH KATALIN
Abstracts
Resümee
Table of Contents
Inhaltverzeichnis
E számunk szerzői

Oldalszám: 349

Kiadási év: 2025