A kutatás tárgyának térbeli keretei megegyeznek a királyi Magyarország, azaz a török hódoltságtól északra fekvő, egyre szűkülő országrész határaival. Míg azonban 1527 és 1541 között az egész magyar királyság területén előkerült összes éremleletet forrásnak tekintettem, az írott források és a pénzveretek esetében csak a Habsburg-uralom alatt keletkezetteket, illetve kibocsátottakat vettem figyelembe. Szapolyai János (1526-1540) pénzverését ugyanis a magyar numizmatika hagyományosan a középkori magyar pénztörténet részeként tárgyalja. A terület elhatárolásában külön nehézséget jelentett a Tiszántúl és a Partium térsége, ezért az itt előkerült leletek tekintetében cezúrát kellett húznom a hódításokra és a területi hovatartozások változásaira figyelemmel.

Tartalom

Bevezetés
A középkori magyar pénzrendszer továbbélése (1527-1552)
Általános pénztörténet
Pénznemek
Pénzverdék
Az újkori magyar pénzrendszer születése (1553-1608)
Általános pénztörténet
Pénznemek
Pénzverdék
Pénzforgalom és pénzértékviszonyok a királyi Magyarországon (1527-1608)
Pénzforgalom a középkor végi Magyarországon
Exkurzus: Az írott forrásokból kirajzolódó kép - Sopron kora újkori pénztörténete
Pénzforgalom az éremleletek tükrében
Zárszó helyett
Felhasznált levéltári források
Felhasznált irodalom
A királyi Magyarország területén elrejtett éremleletek repertóriuma
I.    Éremleletek 1527-1541
II.    Éremleletek 1542-1566
III.    Éremleletek 1567-1590
IV.    Éremleletek 1591-1608
A repertóriumban használt rövidítések
Térképek

Oldalszám: 111

Kiadási év: 2010