A ​könyv egy Magyarországon – sőt világszerte – jól ismert és közkedvelt gasztronómiai termék, a szódavíz és a tőle elválaszthatatlan fröccs történetét kíséri nyomon a 19. század első harmadától napjainkig. A szerző munkája többéves tudományos kutatás eredménye. A kötetben kitér a termékek társadalmi, kultúrtörténeti összefüggéseire, támpontokat ad a szódavíz jelentéseinek, régi és új szerepének megértéséhez. bemutatja a téma sokszínűségét, feltérképezi azt az utat, mely a két árucikk felértékelődéséhez, végül a hungarikum minősítés elnyeréséhez vezetett. A szikvizes tárgyi emlékek magyarországi társadalmi-kulturális eseményeken, világkiállításokon, nemzetközi köz- és magángyűjteményekben egyaránt megtalálhatók. Múzeumi tárggyá válásukat, bemutatásuk szakmai rejtelmeit is alaposan körüljárja a szerző, azt összevetve a nemzetközi gyakorlattal. A közel száz, többnyire színes képpel és dokumentummal illusztrált, irodalmi vonatkozásokban is gazdag, olvasmányos könyvet nemcsak a szakemberek forgathatják haszonnal, hanem a hungarikumok és a gasztronómiai javak történetére kíváncsi olvasók, és mindazok, akik a szódavizet és a fröccsöt kedvelik.

Tartalom

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
BEVEZETÉS
A KULCSFOGALMAK HASZNÁLATTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE
A szikvíz
A fröccs
A hungarikum jelentésköre
A kulturális örökség és a nemzeti örökség az örökségalkotás viszonyrendszerében
A nyelvi eredet és a jelentésszintek kapcsolata
A SZIKVÍZ KULTURÁLIS JELENTÉSÉNEK TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON
Szempontok a gasztronómiai javakhoz társított tartalmak, képzetek értelmezéséhez
A mesterséges savanyúvíz előállításának kezdeteitől a gyógyhatású készítményig (a 18. század végétől 1842-ig)
Az élvezeti jelleg felé haladva (1842-1914)
A szódavíz élvezeti cikké válik Magyarországon (1914-1948)
A szikvíz mint alapvető élelmiszer (1948-1990)
Útkeresés az Ipartestület újjászervezését követően (1990-2015)
A szikvíz történeti pályaíve.
A GASZTRONÓMIAI JAVAK ÉS AZ ÖRÖKSÉGALKOTÁS
A minőségi élelmiszerek jogi kodifikációjának főbb állomásai
A táplálkozáskultúra újragondolása az örökségalkotás folyamatában
Magyar megoldás uniós keretek között: a Hagyományok - Izek - Régiók védjegy és az Euroterroirs Program
A hungarikumépítés mint a nemzetiesítés egyik sajátos gyakorlata
Az osztrák modelltől a hungarikumig
MÚLTALKOTÁS A SZIKVÍZ ÉS A FRÖCCS OLTALOM ALÁ HELYEZÉSÉNEK DOKUMENTUMAIBAN
A szikvíz múltjának körvonalazása a Magyar Élelmiszerkönyvben
Szabványosítás a történeti múlt mellőzésével az Österreichisches Lebensmittelbuchban
A HÍR védjegyhez köthető szimbolikus jelentések
Identitáskonstruálási kísérletek a nemzetiesítési folyamatban
A történeti referenciák összevetése
Jedlik Ányos, a közös történeti referencia. Kultuszképzés a szikvíz kapcsán
SZIKVIZES TÁRGYAK A TÖRTÉNETI IDŐBELISÉG HORIZONTJÁN
Az anyagi kultúra történeti értelmezése
Lokális szint - a szegedi víztorony állandó ipartörténeti tárlata
Országos szint - a budapesti Fővám téri Vásárcsarnok bemutatótere
Egyetemes szint - a II. milánói expó magyar pavilonja
A szikvizes tárgykultúra reprezentációi
KÜLFÖLDI ESETTANULMÁNYOK
A hannoveri World of Kitchen Museum - nemzeteken átívelő jelleg
A málagai Museo de Artes y Costumbres Populares - a szikvíz tradicionális szerepben
A londoni The Sherlock Holmes Museum - a szódavíz mint irodalomtörténeti referencia
Tárgyinterpretációk nemzetközi kontextusban
FORRÁSOK ÉS BIBLIOGRÁFIA
Forrásjegyzék
Levéltári források
Periodikák
Kiállítási katalógusok, jegyzékek, név- és címtárak
Szótárak
Lexikonok, enciklopédiák
Jogi források
Statisztikai források
Egvéb források
Bibliográfia
Elektronikus hivatkozások
KÉPJEGYZÉK

Oldalszám: 242

Kiadási év: 2021