A Tisztelt Olvasó olyan reprezentatív kötetet tart a kezében, amely sokoldalúan mutatja be a magyar mezőgazdaságban végbement változásokat a jobbágyfelszabadítástól az európai uniós csatlakozás küszöbéig.
A neves gazdaságtörténész szerzők munkája megismertet az agrárium szereplőivel, termelési stratégiáival, piaci kihívásokra adott válaszaival, alkalmazkodóképességével. Kiemeli az információáramlás fontosságát, és rámutat arra, hogy csak a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása révén érhető el a többlettermelés, s tartható fenn a versenyképesség.

Tartalom

Ajánlás (Dr. Németh Imre)
AGRÁRTÖRTÉNET 1848-1919
Estók János: A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC SODRÁBAN
Magyarország első, földművelésügyért felelős minisztere
A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium
A jobbágyfelszabadítás
Az önvédelmi háború szorításában
AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEI
Politikai jogfosztottság - gazdasági reform
A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása
MAGYARORSZÁG A DUALISTA MONARCHIÁBAN
Az alkotmányos parlamentarizmus
A községi önkormányzatok
A „vegyes tárca"
Paraszti és úri földeken
Az úrbéri maradványok eltakarítása
Ipari vámok - agrárvámok
A székesfehérvári országos gazdakongresszus
A szemtermelés túlsúlya
Támad a filoxéra
Kertgazdálkodás
A tervszerű erdőgazdálkodás felé
Állami ménesbirtokok
A fajtaváltás útján
Az állategészségügy
Gépek a mezőgazdaságban
Az élelmiszeripar
A paraszttársadalom
„Aki szegény, az a legszegényebb"
Paraszti mentalitás, népi kultúra
Fehér György: A TERMELÉS VÁLTOZÓ FELTÉTELEI
Nyomás helyett vetésforgó
Szőlő- és kertkultúra
A termelés műszaki fejlődése
Lehetséges kitörési pont: az állattenyésztés
Az átalakulás mérlege
AZ ÖNÁLLÓ FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
Gazdaságpolitikai irányváltás
A jogszabályalkotás mint az állami beavatkozás eszköze
Szociálpolitika
A földművelésügyi közigazgatás központi szervezete, a Földmívelésügyi Minisztérium
A MEZŐGAZDASÁG AZ I. VILÁGHÁBORÚ ÉS A FORRADALMAK IDEJÉN
Háborús évek
Az agrárium és a szaktárca a forradalmak idején
Gunst Péter: A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG 1919 ÉS 1945 KÖZÖTT
A nemzetközi körülmények
A belső piac
Az export
A mezőgazdaság árhelyzete
A mezőgazdaság szerepe az ország gazdaságában
A mezőgazdasági termelési ciklus
A mezőgazdaság szerkezete az új országterületen
VÁLSÁGOS NEGYEDSZÁZAD (Estók János)
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Szántóföldi termelés
Szőlőtermesztés
Gyümölcstermesztés
Rét- és legelőgazdálkodás
Erdőhasználat
ÁLLATTENYÉSZTÉS
Az állatállomány szerkezetének átalakulása
A TERMELÉS MODERNIZÁLÓDÁSA
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS MÉRLEGE
A PARASZTSÁG
A MEZŐGAZDASÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN
Varga Zsuzsanna: AZ AGRÁRIUM 1945 TOL NAPJAINKIG
A FÖLDREFORMTÓL A KOLLEKTIVIZÁLÁSIG
Az agrártárca újjászervezése
A földreform
„Az új termésig kell kihúzni"
Több döntési központ
A földreform végrehajtása
Az elszabaduló infláció és a stabilizáció
Választási ígéretek 1947-ben
Az agrártárca a „fordulat éveiben"
A szövetkezeti kérdés 1947-48-ban
»KÉNYSZERÍTENI KELL A PARASZTOT...«
Prés alatt a parasztság
Kiépül a pártállam - széttagolódik az agrárirányítás
A „kulákok" megtörésének fokozatai
Erőszakos kollektivizálás
GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYVÁLTÁSOK
Az „új szakasz" agrárpolitikája
Átszervezési hullámok az agrártárcáknál
Rákosiék visszatérnek a hatalomba
1956 ÉS A VIDÉK
A KORAI KÁDÁR-KORSZAK
Változások az agrárirányításban
Az Agrárpolitikai tézisektől a kollektivizálási határozatig
Kollektivizálás magyar módra
KÉNYSZERHÁZASSÁGBÓL ÉRDEKHÁZASSÁGBA
A „moszkvai kabát" újragombolása
A mezőgazdaság a reform kísérleti terepe?
A »MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI CSODA«
Az agrárgazdaság integrált irányítása
Az Új Gazdasági Mechanizmus és a mezőgazdaság
A reform lefékezése - támadás a tsz-ek ellen
Fölülkerekedik a pragmatikus politika
AZ AGRÁRFEJLŐDÉS KORLÁTJAI
„Aranyélet", felemás polgárosodás falun
Növekvő elvonások - válsághelyzetben
A »KAPITÁLIS« KILENCVENES ÉVEK
Tulajdon- és szerkezetváltás a mezőgazdaságban
AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN
Miniszteri pályaképek
Az agráriumot érintő fontosabb törvények és rendeletek tára
Irodalmi ajánló
Névmutató

Oldalszám: 387

Kiadási év: 2003