Nincs termék a kosárban!
A Hagyományok Háza 2006-ban és 2007-ben rendezett egy-egy jubileumi kiállítást Bartók Béla, illetve Kodály Zoltán népzenekutatói tevékenységének szentelve, születésük 125. évfordulóján. A tudományos igényű magyar népzenekutatás és az...
"Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készült az a - jelen kiadvánnyal azonos című - kiállítás, amellyel célul tűztük Bartók úttörő jelentőségű népzenekutatói munkásságának vázlatos bemutatását. Magyar, román, szlovák, délszláv, arab és török nyelv
"Kodály Zoltán a 20. századi magyar kultúra meghatározó és sokoldalú személyisége. Pontosan ez a sokoldalúság, a pedagógus és zeneszerző Kodály nemzetközi és hazai sikerei kissé háttérbe szorították a tudós Kodályt. Pedig pályatársával, Bartók Bélával egy
Vikár Béla egyike volt azoknak Európában, akik legkorábban felismerték, hogy a folklór tudományos dokumentálására hangrögzítő eszközre van szükség. 1896-ban készítette az első magyar népzenei hangfelvételt, de övé az első szlovák, román, szlovén...
A Muravidéki magyar népzene című kötet nagy fontosságú, hiánypótló monografikus munka, amely tudományos és gyakorlati szempontból is egyaránt jelentős.
Novák Ferenc (közismert nevén: Tata) a magyar táncművészet kimagasló, legendás alakja, évtizedeken keresztül – napjainkban is – meghatározó személyisége.A kötettel Tata 85. születésnapján szeretnénk tisztelegni hatalmas életműve előtt,..
A kétnyelvű (magyar, angol) kötet tartalmazza a tekerő-tanításhoz szükséges hangszerismereteket, hangszertörténetet, típusrajzokkal, ábrákkal szemléltetve azt. A szerző ismerteti a hangszer legfontosabb technikai beállításait és...
Ez az írás nem szüleimről, hanem a pilismaróti, általánosabb vonatkozásaiban a magyar parasztságról szól. annak hagyományokkal teli világáról, amelyben őseim, sőt gyermekkoromban magam is benne éltem.
A könyv azzal a szándékkal született, hogy segédanyagot nyújtson a magyar szövőkultúra eddig kevéssé publikált területe iránt érdeklődők számára. Kiadványunkat haszonnal forgathatják a szövéssel ismerkedők, a szakmában már jobban elmélyedők...
"Lajtha László 1922 novemberében, Bogyiszlón 111 dallamot rögzített fonográfhengerekre. A gyűjtés eredményéről a Néprajzi Társaságban 1924. január 30-án tartott előadásán számolt be. Bár sem ennek az előadásnak, sem helyszíni jegyzeteinek...
Igen hasznos összeállítást tart kezében az olvasó, ha a Jászság egyes folklórműfajai és azok kutatástörténete iránt érdeklődik.A különböző nehezen hozzáférhető, többnyire "elszórt" helyeken megjelent anyagközlések összebúvárlásával már önmagában...
A Hallgasd-olvasd-mondd! sorozat első darabja huszonegy Kis-Küküllő menti, kibédi népmesét tartalmaz, Ráduly János erdélyi folklórgyűjtő, tanár, műfordító gyűjtéséből, korábban kiadott, mára antikvár könyveiből válogatva, hangzómelléklettel, ...
Róla, Pál Istvánról szól ez a könyv. A csodával határos szerencsével bukkantak rá a gyűjtők 1992-ben, amikor már ő maga is lemondott arról, hogy dalait valaki még örömmel hallgassa, netán megtanulja.
Több mint 40 éve annak, hogy a Liszt Ferenc téri Könyvklubban létrejött az első táncház, s az egykori szűk szakmai kezdeményezés ma tízezreket vonz világszerte. Bár többen többször temették, múltidézőnek, korszerűtlennek bélyegezték, ma is eleven valóság.
Bartók Béláról már életében, majd halála után fokozott mértékben sok életrajz, visszaemlékezés és leírás jelent meg. Ezek nagy része meglehetősen hiányos vagy egyoldalú volt, és sok rossz adat, téves következtetés látott
A Nagykunság szokásai és játékai az általános iskolában
A tekerőlant történetéről nem sok feljegyzés maradt, népi hagyománya sem teljesen ismert. Hogyan és mikor jutott Magyarországra, milyen változásokon ment keresztül, máig sem tisztázott. Népi használatáról - mások mellett - Bartók Béla és...
Dél-alföldi hagyományok az óvodában CD-vel
Gergely Zoltán – aki mezőségi születésű lévén aktív résztvevőként jól ismeri szülőfaluja és környéke hagyományait – szerves egységben vizsgálta meg azokat.
A paraszti öltözet ma is elkészíthető elemeit mutatja be a szerző, természetesen a teljesség igénye nélkül. Az általános érvényű leírások mellett a legjellegzetesebb, néprajzi tájak viseletének elkészítéséhez, megvarrásához ad gyakorlati útmutatót...
"Laci bácsi 1948. október közepén önként jött haza, amikor már söpörték a Mindszentynek készített zárkát. Nyugati barátai jól látták, hogy mi a helyzet Magyarországon. Lajtha úgy érezte, itthon a helye.
151 Mintaív található a dossziéban és a hímzéstípusokhoz öltés leírás.