Nincs termék a kosárban!
A magyar mesemondás hagyománya című könyvet Raffai Judit, az ELTE BTK Folklore tanszékén doktoráló szabadkai népmesekutató és múzeumpedagógus, a magyar egyéniségkutató iskola egyik folytatója írta. A könyvet hiánypótlónak véljük, hiszen...
151 Mintaív található a dossziéban és a hímzéstípusokhoz öltés leírás.
43 mintaív található a dossziéban leírással.
A moldvai magyarok hagyományai iránt gyűjtői--kutatói munkám kezdeteitől érdeklődöm. Körükben dallamokat, táncokat, zenével, tánccal kapcsolatos adatokat, szokásokat, hiedelmeket 1978 óta dokumentálok hang-, film- és fényképfelvételekkel.
„A XIX. század hozta meg számunkra az igazi polihisztorokat: Brassai Sámuelt, Pulszky Ferencet és Herman Ottót. Vele azután sírba is szállott az utolsó magyar polihisztor: a legtermékenyebb, a legnemzetibb, a legmaradandóbb hatású.”
Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük.
A kötetben megjelent tanulmányok, kutatási eredmények mellett, bennem egy személyes, csak önmagamnak rajzolt, szubjektív kép is megformálódott a bodrogközi tájról, a bodrogközi emberekről. Ez számomra éppen olyan fontos, mint a szakmai eredmény...
Hatvan szerző hatvan tanulmánya köszönti ebben a kötetben a 60 esztendős Viga Gyula etnográfust, muzeológust, egyetemi tanárt. A néprajz és a múzeumi tudományok köré rendeződő írások mind tematikai, mind módszertani szempontból széles skálán mozognak...
A vízigépek alkalmazása Európában már a 11-13. században technikai forradalmat idézett elõ, mert a motorok világának kezdetét jelentette, s a magyar történelem forrásaiban is a 14-15. századtól egyre gyakrabban tûnnek fel...
A Népi kultúra sorozat újabb kötetében a szerzõ bõséges képanyaggal illusztrálva írja le és tárja elénk az egyes fedésmódok történeti és néprajzi kérdéseit, a fedés készítésének folyamatát, a ...
Az 1960-as évekig, a gyári sütésû és bolti terjesztésû kenyér általánossá válásáig, a kemence nélkülözhetetlen kelléke volt a paraszti életnek, hiszen a kenyérsütés az egyik legfontosabb ...
Ez a munka 1950-ben, a tardi női viseletről tervezett egyetemi szakdolgozatom első fejezetének készült az 1948-50-ben végzett helyszíni gyűjtéseim alapján.
A tekerőlant történetéről nem sok feljegyzés maradt, népi hagyománya sem teljesen ismert. Hogyan és mikor jutott Magyarországra, milyen változásokon ment keresztül, máig sem tisztázott. Népi használatáról - mások mellett - Bartók Béla és...
Siklós László írói eszközökkel felöltöztetett helyszíni közvetítése a 70-es évek elejéről, a Táncház-mozgalom kezdeteiről, a napi vitákról, küzdelmekről, sikerekről. Beleolvasva kiderül, hogy csak a díszletek és a szereplők mások...
Összeállításunk a Táncház-mozgalom kezdeteinek dokumentumaiból válogatott. Újságcikkek, levelek és egyéb írások segítségével megkíséreljük felidézni a 70-es évek elejének nyüzsgő, forrongó, vitákkal és munkával terhes időszakát, amelynek...
A szerzõ szülõfalujáról írt könyve belülrõl ábrázolja egy kis közösség mindennapjait, évszázados szokásait és élõ hagyományait. A kötet költõi vallomás, önéletrajz, szociográfia és népköltészeti gyûjtemény...
Deák Ferenc Loránd fiatal néprajzkutató Temetkezési és halottas szokások Csernátonban és környékén címû munkája a szerzõ doktori disszertációja, amely bemutatja a háromszéki Csernáton, valamint Kézdiszék lakosságának...
Magyarszováti népzene - Vintila Márton prímás dallamai CD-vel
A kiadvány a magyar nemzeti viselettel, hímzőművészettel foglalkozik. Szinte olvasatlan állapotú antikvár könyv.