Nincs termék a kosárban!
A kötet szerzői a magyar középkori művészettörténet egyik legkiválóbb kutatójának, az egyetemen évtizedeken keresztül tudósok sorát nevelő, 2007-ben meghalt Tóth Sándornak állítanak emléket.
Borsod-Abaúj-Zemplén középkori várakban az ország egyik leggazdagabb megyéje és ezzel párhuzamosan a várkutatások számát tekintve is igen eredményes. Ezen régészeti kutatások az elmúlt tíz esztendő során is újabb és újabb...
A kötet részletesen tárgyalja a Kárpát-medence eddig nem, vagy alig ismert korszakának, a Karoling Birodalom keleti terjeszkedésének – az Avar Kaganátus megszűnése és a Magyar Fejedelemség megszületése ...
A kötet egy új aspektusát mutatja be a város kialakulásának, amelynek egyik főszereplője maga a Tisza. A komplex, sok tudományterület bevonásával elkészített környezettörténeti rekonstrukció és tájértékelés segítségével érthetővé .
Ez a könyv egy kétkötetesre tervezett munka első része. A Keleti-Kárpátoktól a Dunáig terjedő térség 878 temetőjét, temetőtöredékét vagy sírleletét vizsgálja, ...
A bakonyi rengetegben megbúvó Csesznek vára – fekvésének és ebből adódó tájképi szépségének köszönhetően – egyik leglátványosabb, széles körben ismert építészeti emlékünk.
Esztergom területe elsősorban a középkorban játszott kiemelt szerepet a magyar állam, majd az egyház központjaként. E kötetben a vaskor és 1711 közötti időszak numizmatikai emlékei kerültek felvételre, amelyekről múzeumi, ...
Az ozorai-tótipusztai leletek különleges szereppel bírnak az avarkor régészeti kutatásában. Az avarkor régészeti emlékanyagának meghatározása részben az 1871 őszén veremásás közben...
A tell arab szó, jelentése halom. Az európai régészeti irodalomban a többrétegű települések megnevezésére használják. Létrejöttének oka, hogy egy emberi közösség bizonyos gazdasági, társadalmi, természeti vagy szellemi okok miatt...
A korszak emlékanyaga az azóta eltelt több mint fél évszázad alatt szépen gyarapodott, amelynek következtében többször felvetődött a munka folytatása és kritikai közreadása egy új sorozatban.
Vác történelmi belvárosában a városi régészeti kutatások több évtizedes múltra tekintenek vissza. A Piac utcai mélygarázs területén zajló leletmentő feltárás méretében mindeddig a legnagyobb kiterjedésű.
A kötet alkotói olyan tudós emberek, a pécsi egyetem oktatói, akik járatosak a térség természet- és társadalomföldrajzában, ugyanakkor rajonganak a fényképezésért, így hát tudják és meg is mutatják, mi az, ...
Az angol nyelvű kiadvány bemutatja a Magyarország területéről származó buzogányokat, harci kalapácsokat, szekercéket és toporokat (baltapuska) a 10. századtól egészen 1952-ig. A katalógusba kerülő fegyverek többsége...
1960–1971 és 1985–1988 között Dienes István majd Kovács László vezetésével tártak fel 540 sírt a magyarhomorogi (Hajdú–Bihar m.) Kónya-dombon, amelyről a jelen feldolgozás kimutatta, ...
A következőkben a magyar kulturális örökségvédelem egyik - ha úgy tetszik: második - pillérének, a régészeti örökségvédelemnek kialakulását és jelenlegi rendszerének működését szeretnénk bemutatni...
Mezőkövesd-Mocsolyáson az M3-as autópálya építését megelőző leletmentő régészeti ásatások a feltárt terület méretét is jelentős mértékben felülmúló eredményeket hoztak.
A kötet lapjain történészek, régészek, numizmaták és művészettörténészek tollából elevenedik meg a középkor világának sokszínűsége: az akkor élt emberek mindennapjai, gondolkodásmódja, valamint az a szűkebb és ...