A következőkben a magyar kulturális örökségvédelem egyik - ha úgy tetszik: második - pillérének, a régészeti örökségvédelemnek kialakulását és jelenlegi rendszerének működését szeretnénk bemutatni, a tudománytörténet eredményeire alapozva, de jogi, jogtörténeti szemléletű megközelítéssel. Így elsődleges forrásaink az egykori és a ma hatályos régészeti tárgyú, vagy érdekű jogszabályok lesznek.

Kálnoki-Gyöngyössy Márton (1972) nyolc éven keresztül vett részt a régészeti örökségvédelmi jogalkotásban: megyei múzeumigazgatóként (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága: 2007-2010, 2011-2012), múzeumigazgatóként (Ferenczy Múzeum, Szentendre: 2013-2015), kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárként (Nemzeti Erőforrás Minisztérium: 2010-2011), a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége, majd a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége elnökeként (2011-2015). Tagja volt az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális Ágazati Szakmapolitikai Tanácsának (2009-2010) és a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiumának (2012-2015). Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán főállású egyetemi docensként oktat (Történeti Intézet, Történelem Segédtudományai Tanszék). A szerző az Emberi Erőforrások Minisztériuma által numizmatika, régészet, történeti muzeológia szakágakban bejegyzett kulturális szakértőként, valamint a Miniszterelnökség által régészet szakterületen nyilvántartott örökségvédelmi szakértőként is működik. Jelen munkájában - jelentős részben saját jogalkotási tapasztalataira is építve — a régészeti feltárási jog hazai történetét és hatályos szabályozását mutatja be, a kincstalálástól a régészeti feltárások jogáig.

Tartalom:

Bevezetés

I. A régészeti feltárási jog története – a kincstalálástól az ásatás jogáig
I.1. Római jogi áttekintés – inventio thesauri
I.2. A régi magyar jog előírásai – az európai előzményektől az újkori magyar szabályozásig
I.3. A kodifikációk kora (1867-1944)
I.4. A szocialista időszak szabályozásai (1949-1989)
I. A rendszerváltozás után (1990-2010)
I.6. „Rezsicsökkentés” a régészeti örökségvédelemben (2010-2015)

Exkurzus: újabb rendszerszintű átalakítások (2016)

II. A feltárási jog hatályos szabályozása
II.1. Általában a régészeti leletekről, a lelőhelyekről és azok védelméről
II.2. A régészeti leletek tulajdonjoga és a „kincstalálás”
II.3. Régészeti örökségvédelem – az ágazati irányítás rendszere
II.3.1. A Forster Gyula Nemzeti örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
II.3.1.1. A Forster Központ régészeti örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatai
II.3.1.2. A Forster Központ régészeti örökségvédelemmel kapcsolatos nem hatósági feladatai
II.3.2. Az Ásatási Bizottság
II.3.3. Az örökségvédelmi hatóság
II.3.4. A települési önkormányzatok régészeti örökséggel kapcsolatos feladatai (örökségvédelmi hatástanulmány, településfejlesztési koncepció és stratégia)
II.3.5. Régészeti szakértők
II.3.5.1. Régészeti szakértő (örökségvédelmi terület)
II.3.5.2. Régészeti szakértő (múzeumi terület)
II.4. Feltárási és leletbefogadási joggal rendelkező intézmények
II.4.1. Régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények
II.4.2. Leletbefogadásra jogosult intézmények
II.4.3. A régészeti akkreditáció – akkreditált intézmény, akkreditált szervezet
II.5. A régészeti feltárások egyes formái
II.5.1. A bejelentésköteles (nem engedélyköteles) régészeti tevékenységek
II.5.1.1. A műszeres lelőhely-felderítés
II.5.1.2. A régészeti megfigyelés
II.5.1.3. A terepbejárás
II.5.1.4. Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás
II.5.1.5. A mentő feltárás
II.5.2. Az engedélyköteles régészeti feltárási tevékenységek
II.5.2.1. A próbafeltárás
II.5.2.2. A megelőző feltárás
II.5.2.3. A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátás
II.5.2.4. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúraberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás
II.6. Az engedélyezési eljárás
II.7. A régészeti feltárás folyamata

III. Nevezetes magyarországi kincstalálások és jogi értékelésük
III.1. Decebál kincse
III.2. Az osztrópatakai kincsek
III.3. A szilágysomlyói kincsek
III.4. A nagyszentmiklósi kincs
III.5. A bresztováci sírleletek különös sorsa
III.6. A kunbábonyi avar kincs
III.7. A seuso-kincs
III.8. Az újfehértói aranyéremkincs

IV. Nemzetközi változások és azok hatása régészeti feltárási jogunkra

V. „Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita”

VI. Hivatkozott, fontosabb ágazati jogszabályok és jelentősebb módosításaik

VII. Gyakrabban idézett, illetve ajánlott irodalom

Tárgymutató

Oldalszám:

Kiadási év: 2016