Nincs termék a kosárban!
Elsőnek kínálkozott ez az áttekintés abból a szempontból is, hogy mindaddig - és részben ma is - az itt tárgyalt jelenségeket a magyar hagyomány gyakran a lebecsülő, elítélő "eklektika" elnevezéssel illette.
Az 1910-es évektől az 1930-as évek végéig virágzó „dekoratív stílus" elsősorban az iparművészet, az építészet, ill. az akkoriban kibontakozó formatervezés területén hozott újat. Lendületes, gyakorta leegyszerűsített...
Kassa és Miskolc modern városképei egymás mellett, részben egymás szerepeit megörökölve formálódtak. Kötetünkben kassai és miskolci szerzők aktuális kutatási eredményeit adjuk közre.
Bécs szociális lakásépítészete méltán világhírű. Az 1920-as évek első szociális lakóháztípusa, a Hof, már a maga korában is fogalommá vált. A parkosított udvarokat körbeölelő hatalmas lakótömbök a modern kori (értsd Habsburg-kor utáni) város kulturális id
Borsod-Abaúj-Zemplén középkori várakban az ország egyik leggazdagabb megyéje és ezzel párhuzamosan a várkutatások számát tekintve is igen eredményes. Ezen régészeti kutatások az elmúlt tíz esztendő során is újabb és újabb...
Könyvünk Budapest zsinagógáit mutatja be. Földi házakat, melyeket a pusztító XX. század Budapesten inkább megkímélt, mint Európában másutt. A mi Budapestünk sorozat
A Monarchia nagyvárosainak palettáján élénk szín a historizáló építészet. A különböző történelmi és gazdasági adottságoknak köszönhetően természetesen eltérő árnyalatokat is találhatunk Bécs, Budapest vagy ...
A pedagógus és az osztálytársak után az épített környezet az iskolai munka harmadik alappillére.
A püspöki palota mindig háttérbe szorult a székesegyház mellett. Megismerését, építéstörténetének feltárását jelentősen nehezíti több részre tagoltsága és állandó használata.
A bakonyi rengetegben megbúvó Csesznek vára – fekvésének és ebből adódó tájképi szépségének köszönhetően – egyik leglátványosabb, széles körben ismert építészeti emlékünk.
A Duna-korzó történetét önálló kiadvány eddig nem dolgozta fel, jóllehet a budapesti Duna-part panorámája 1987 óta az UNESCO Világörökségének része. Az olvasó most megismerkedhet az egykori híres szállodasorral...
Debrecen város korszakokat átívelő jelképe volt és maradt a MÁV debreceni Területi Igazgatóság Piac utca 18. sz. alatti székháza. Elhelyezkedése, impozáns mérete, kiegyensúlyozott megjelenése, a...
Az általános századfordulói képből e könyv szerzője a legjelentősebb részt emelte ki: a tőlünk földrajzilag távol fekvő Brüsszel úttörő jelentőségű építészetét ismerteti meg az olvasóval.
Az Andrássy út 73-75. számú bérpalotát 125 évvel ezelőtt, 1876. szeptemberében adták át a Magyar Királyi Államvasutak igazgatósági irodái részére, és azóta is ez a MÁV székháza.
Kós Károly (1883-1977) építészeti, képzőművészeti és irodalmi munkáit mutatja be e kötet, kiemelten méltatva századunk első három évtizedében készült alkotásait és grafikusi működését.
A mi Budapestünk sorozat Budapest föld alatti csodáinak zömét sem a város lakói, sem az évente ide látogató több millió turista nem ismeri.Ikerköteteinkben (Föld alatti Buda, Föld alatti Pest) ...
A mi Budapestünk sorozat Budapest föld alatti csodáinak zömét sem a város lakói, sem az évente ide látogató több millió turista nem ismeri.
Budapest fürdőváros. A büszke cím odaítélésével a század harmincas éveiben ismerték el páratlan természeti adottságait és fürdőinek magas színvonalát, de csodás gyógyvizeit, meleg forrásait az itt megtelepedő...
Elsősorban azokat az épületeket és épületegyütteseket választottuk, amelyeknek jelentős reneszánsz részleteit saját kutatásaink során alaposabban tanulmányozhattuk, vagy pedig azokat, amelyekkel...
A kiadványban szereplő épületek minden köve, fája, színe és formája mind az elődeink életéhez tartozik, úgy kell rájuk tekinteni, mint szellemi tulajdonunkra, elengedhetetlen, hogy megmentsük múltjuk által a jövőnket.
Tény, hogy a városok, tájak, falvak és épületek értékelésében a szépirodalom és a szociográfia is fontos szerepet játszik. Az írók hasonlatokkal, asszociációkkal és emberi tulajdonságokkal ruházzák fel az élettelen köveket ...
Városunk öreg arcára küzdelmes ifjúkorának emlékei rótták a meghitt szarkalábakat. Ilyenek az ipari fellendülés korának reánk maradt építészeti emlékei is.