Válogatás a Moholy-Nagy László Mûvészeti Egyetem DLA programján készített tanulmányokból 2004-2006. A kötet címe "A dolgok rendje" éppen arra az alapvetõ igényre utal, amely az ...

A Magyar Iparmûvészeti Egyetem mesterképzési (DLA) programján készített tanulmányok 1998-2000. A könyv egy interdiszciplináris építészetelméleti sorozat elsõ tagjaként látott napvilágot. Célja az, hogy segítse a lappangó ...

A kötet az Iparmûvészeti Egyetemen 1998-ban elindított második hároméves DLA-program (Doctor of Liberal Art) hallgatóinak (építészek, formatervezõk, textiltervezõk, keramikusok, ...

A könyvsorozat legújabb tagja a Budapesti Mûszaki Egyetemen zajlott elméleti és filozófiai elõadássorozat írásos, szerkesztett változata. A neves szerzõk tanulmányai különbözõ kérdések ...

A könyv több mint negyven, az elmúlt tíz évben Magyarországon épült családi házat mutat be. A kötet elsõ tagja egy tervezett könyvsorozatnak, amely feltérképezi a hazai építészetet. A könyv célja a saját értékeink meglelése...

A könyv címe a globális (világméretû) és a lokális (helyi) szavak összevonásával jelzi azt a paradigmaváltást, ami a 21. század elejét jellemzi: a globalizáció hatásaiból nem vonhatjuk ki magunkat, azzal együtt kell tudni...

A magyar romantika és neoreneszánsz építészet számos jelentõs épületet hagyott ránk, ebben a korszakban Wéber Antal szerepe vitathatatlan. Õ a XIX. századi magyar építészet meghatározó építészegyénisége...

A mű a szerző építészeti tanulmányait foglalja magában, elsősorban a nagyvárosok kérdéseivel foglalkozik. Mit őrizzünk meg a múltból, hogyan folytassuk a jelent, hogy legyen még jövőnk?

A köznyelvben Bazilikának nevezett Szent István plébániatemplom építésének gondolata még a 18. század végén vetődött fel. Az építkezés előkészítése közel fél évszázadig tartott, ...

E szótár nem hagyományos építészeti szakszótár, hanem a régi céhes építési gyakorlat szavait; az építési gyakorlat máig élõ német eredetû szókincsét; a mai kémiai fogalmak és elnevezések nyelvújítás elõtti és nyelvújítás kori anyagneveit...

A vízigépek alkalmazása Európában már a 11-13. században technikai forradalmat idézett elõ, mert a motorok világának kezdetét jelentette, s a magyar történelem forrásaiban is a 14-15. századtól egyre gyakrabban tûnnek fel...

Ez az elsõ átfogó mû a történelmi Magyarország zsinagógaépítészetérõl az 1782 és 1918 közötti idõszakból. Franz Rosenzweig és Martin Buber dialogikus filozófiájára, több száz dokumentált, illetve még létezõ zsinagógára alapozva elveti...

A kötet áttekinti a magyarországi kőépítkezés történetét, ismerteti a kőfajtákat, a kőszerkezeteket és a kőből épült lakóházak jellemzőit. Külön fejezet foglalkozik a házak korszerűsítésével, ...

A könyv bemutatja a föld-, vályog- és szalmabála-építés lényegét. Összefoglalja a természetes anyagok használatát és a kivitelezés gyakorlati ismereteit.

A könyv hasznos műszaki ismereteket nyújt a vályogházak építéséről, szerkezeteiről, hibáiról és azok korszerűsítésének lehetőségeiről.

A könyv részletesen tárgyalja a birtok épületeit, az állattartás, a növénytermesztés, a tárolás, a kiszolgálóépületek legfontosabb technológiai, funkcionális, szerkezeti ismérveit.

Mednyánszky Miklós új könyvét gyerekeknek írta a népi építészetről. Érthető, érdekes, tele színes gyerekrajzzal, amelyek magyarázzák a vályogfalak vagy téglafalak építését, az ácskötések fajtáit, ...

A könyv egy többéves kutatómunka eredménye, amely feldolgozza a telepszerű lakásépítkezéseket a második világháború utáni Magyarországon, illetve kitekint az európai országok gyakorlatára.

A tipológia 41 városszövettípust, a városok 16 alaptípusát és a 9 végleges várostípust különböztet meg, amelyeket térképek, sémák és fotók segítségével mutat be. A városképeknek önálló fejezetet szentel. A hazaiak mellett olyan városokat is említ, mint Bécs, Brünn, Prága, Szarajevó, Ljubljana,...

A 15 tanulmányt tartalmazó kötet bemutatja a kor, a 19–20 század fordulójának kevéssé ismert építészeit, akiknek viszont számos jelentős épületet köszönhetünk elsősorban Budapesten, de más városokban is.

A könyv célja, hogy megismertesse az érdeklődőkkel az eredeti tervet és térkoncepciót, amire a mai Városliget csak nyomokban emlékeztet.

Budapest térszegény város. Kevés a valódi köztér. Ha azonban figyelmesen közlekedünk, mégis felfedezhetjük rejtőzködő téri világát, amihez ez a könyv segítséget nyújt.

A holland szerző néhány európai fővárost (Brüsszel, Párizs, Róma, London, Amszterdam, Budapest) vizsgálva elemzi a nagyvárosias fejlődés európai útját.

A magyar kertépítészet történetének legújabb kori, az 1950-es évek elejétől 1989-ig, a rendszerváltásig terjedő időszaka még feldolgozatlan.