Az Esterházy család a 17-18. századi magyar történelem legjelentősebb famíliái közé tartozott. Könyvünk elsődleges célja, hogy a források tükrében bemutassa az Esterházy család jelentőségét a magyar történelemben...

A Volt egyszer egy vasút… a hazai vasúthistória kevésbé közismert, gyakran szórakoztató elemeit is tartalmazó részleteit mutatja be igényesen válogatott ábrázolások és az azokhoz csatolt magyarázó szövegrészek segítségével...

A Krisztus születése körüli időszak zsidóságának gazdag irodalmi öröksége — legyen az a mi szempontunkból „kanonikus” vagy „biblián-kívüli” — kiemelkedő fontosságú adatokkal szolgál a zsidó-keresztény kultúrkör szellemi formálódásáról az ókorban.

Az európai művelődés története I. Az ókortól a reneszánszig II. A kora újkortól napjainkig

„. . . a zenetörténet a magyar történelem szerves része. Sajátságai a magyar politikai, társadalmi, kulturális élet következményei; törekvései e nemzet szellemi erőfeszítéseinek részét teszik.

A mi Budapestünk sorozat

Jelen kötet célja a Rend közép-európai történetének sokoldalú feltárása, az alapítás korától kezdve egészen a közelmúlt hitvalló hőseinek bemutatásáig.

A kulturális antropológia (talán legifjabb) ágazatának, a politikai antropológiának érdeklődését kezdettől "a politika" uralmi intézményei kötötték le, s ezt teszik később teljesebbé korunk kutatói a ...

1. kötet Keresztény ókor, romanika, gótika 2. kötet A reneszánsz humanizmustól a II. Vatikáni Zsinatot követő változásokig

A Vatikáni Levéltárnak azok az okiratai, melyek őseinknek a Keletről Európát fenyegető veszedelmek ellen kifejtett erőfeszítéseire vonatkoznak (cca1214–1606).

A magyar olvasók számára alig ismert kelta mûvészetet a szerzõk teljes egészében kívánják bemutatni az európai vaskor gazdag leletanyagától, az ötvösmûvészet, szobrászat és kéziratdíszítés középkori...

Étienne Gilson világszerte ismert francia filozófus és filozófiatörténész, a középkori gondolkodás egyik legkiválóbb szakértője. "A középkori filozófia szelleme" a legismertebb műve, több világnyelvre lefordították.

A magyar expedíció a nyugati emberek, sőt még a nyugati utazók számára is alig ismert térségeket - a keleti Selyemút teljes útvonalát és összes elágazását, Kara Hoto rejtélyes városát, Dzsungáriának ismeretlen türk szobrait, a ...

A Rákóczi-évforduló tiszteletére készült tanulmánykötet három fejezetbe rendezi a szerzõ új kutatási eredményeit. Az elsõben a fejedelem bonyolult vallásosságát; a második a szabadságharc...

A határjárás a régi román faluban úgy történik, hogy mindig az a gazda megy az élre, akinek földjén húzódik a határ. Amikor könyveket mutatunk be, akkor például a bemutatott mû szerzõje az, aki vezet minket...

Tanárky Gedeon naplója, amelynek alapján cikkeit írta, mindeddig ismeretlen maradt. Tanárky a romantikus pátosz világában nõtt fel, és annak szellemében vetette papírra élményeit, Fenichel Sámuel a pozitivizmus...

Szörényi László e kötetben Mátyás királyról, illetve a Hunyadi-kor humanista irodalmáról és kultúrájáról szóló tanulmányait gyûjtötte össze. Szinte minden fejezet a 2006-os Reneszánsz Év alkalmából készült, amelynek során...

A tanulmánykötet központi alakja: Janus Pannonius, Galeotto Marzio. Antonio Bonfini, Zsámboky János, Heltai Gáspár, Zrínyi Miklós ill. mellettük Mátyás és Beatrix kultúraalakító munkásságát elemzi úgy, hogy következtetései révén...

Kik és mik a démonok? Hányan vannak és milyenek? Miképpen beszélgetnek egymással és az emberekkel? Hol élnek, ha élnek Egyáltalán?

Baranya és Pécs ipartörténetének neves - a megyehatáron túl is jól ismert - személyiségei (Angster József, Engel Adolf, Höfler Jakab, Hamerly János, Taizs József, Zsolnay Vilmos és Miklós), valamint a múlt homályába veszett, csaknem teljesen elfeledett alakjai ...

A szerzők a századelőn már rendelkezésre álló statisztikai adatbázis felhasználásával rekonstruálták a korabeli országhatárok keretei között a 20. század eleji magyarországi városhálózat legjellemzőbb aspektusait:

Manuel Castells korszakalkotó trilógiája: A hálózati társadalom kialakulása Az identitás hatalma Az évezred vége

Az orthodox kereszténységben Szent Hegynek nevezték azokat a hegyeket, amelyek a lakott vidékektől távol menedéket nyújtottak Isten szolgáinak: a monostorokban élő szerzeteseknek és a magányt kereső...