Nincs termék a kosárban!
A századforduló idején kialakított historizáló és szecessziós városképi együttesek közt élünk ma is, lakásunk féltve őrzött darabja néhány századfordulós bútor, étkészlet, textília.
A 19. század művészetét olykor párhuzamosan egymás mellett, olykor egymással keveredve három stílus határozta meg: a klasszikus ókor stíluseszményét felelevenítő klasszicizmus, a történeti stílusok elemeiből...
Ez a könyv egy kétkötetesre tervezett munka első része. A Keleti-Kárpátoktól a Dunáig terjedő térség 878 temetőjét, temetőtöredékét vagy sírleletét vizsgálja, ...
Az Atlasz nyolcvan fejezete korszakokra bontva tárgyalja a világtörténelmet.
A Magyar Nemzeti Múzeum értékes, több mint 1300 darabot számláló pipagyűjteménye méltán világhírű. A kötetben bemutatott válogatott anyag segítségével az olvasók röviden megismerkedhetnek a dohányzás ...
A késői Kádár-korszak, az 1970–1980-as évek politikai, színházi szakmai és társadalmi közgondolkodását jelentős mértékben tematizálták a Nemzeti Színházhoz mint intézményhez és épülethez kapcsolódó elképzelések.
Bonyolult, misztikus és szinte érthetetlen világ benyomását kelti első találkozáskor a keleti keresztény templom látogatójában az istentisztelet.
A rendszerváltozás óta, amely új korszakot nyitott a magyar történelemben, Romsics Ignác vállalkozott először arra, hogy Magyarország történetét a kezdetektől napjainkig, egy kötetben áttekintse.
Rosonczy-Kovács Mihály, aki maga is gyakorló népzenész hegedűs, rendhagyó népdaloskönyvében kilenc tájegységet választott ki a Kárpát-medencéből és Moldvából.
Ruzsa György Az ikonfestészet lexikona című kötete hiánypótló szakmunka, amelyben részletesen megtalálhatjuk az ikonokkal kapcsolatos orosz és görög alapfogalmak magyarázatát.
Sághy Marianne hiánypótló műve az „első szerzetesség" nagy generációját mutatja be 357-387 között. Azt követi nyomon, hogyan lesz az egyéni életérzésből társadalmi mozgalom.
Sándor Ildikó néprajzkutató, pedagógus a 2005-ben kiadott Tücsökringató című gyűjtemény sikere nyomán vállalkozott a folytatásra.
Dédszüleink, nagyszüleink úgy nőttek föl és gyermekeiket is úgy nevelték-. hogy a játékok életük kiemelkedően fontos részét alkották. Sok időt töltöttek ezzel a foglalatossággal, sokszínű, változatos, gazdag volt a ...
Deák Ferencet 1833. április 15-én választották Zala megye országgyűlési követévé. A pályakezdő Deák részletes tudósításokat küldött sógora, Oszterhueber József számára a pozsonyi diéta eseményeiről, az országgyűlés tárgyalásairól és kulisszatitkairól, val
A püspöki palota mindig háttérbe szorult a székesegyház mellett. Megismerését, építéstörténetének feltárását jelentősen nehezíti több részre tagoltsága és állandó használata.
A pedagógus és az osztálytársak után az épített környezet az iskolai munka harmadik alappillére.
Sármány Ilona könyve eligazít a korszak szellemi áramlatainak szövevényében, buktatóival együtt bemutatja a szecesszió térhódítását és az európai viszonylatban is kimagasló osztrák expresszionizmus áttörését.
A Monarchia nagyvárosainak palettáján élénk szín a historizáló építészet. A különböző történelmi és gazdasági adottságoknak köszönhetően természetesen eltérő árnyalatokat is találhatunk Bécs, Budapest vagy ...